Gyerekként minden lépésem és botlásom egy lépés volt az Álmom felé.A botlások nem zavartak senkit.Még engem se.Hisz ilyenkor még ki gondol arra, hogy neked saját Álmod van.Még én magam se gondoltam.De mindennap egyre többet tanultam a világról körülettem.Mit várnak el az emberek tőlem és egymástól.Az első és legfontosabb az volt,hogy fogadjunk szót a szüleinknek.Ők azt tanítják elsőként,hogy ne hazudjunk.Legyünk őszinték!S ők voltak az elsők ,akik becsaptak és hazudtak.Később kiderült,hogy ez milyen természetes mindenkinél.Aztán természetes lesz neked is.Közben igyekszel megfelelni.Később a szemedre vetik, hogy hazug vagy,mert az elvárásoknak akarsz megfelelni.Mikor nem az elvárások szerint cselekszel ismét hazug vagy.Hisz szégyent hozol mindenkire.Majd összezavaro
dz.Elgondolkozol melyik Úton is menj tovább.Csak a saját fejed után menj vagy másokat kövess. Egoista legyél vagy a szolgájuk.Egyik sem lehetsz!Hisz mindig is Szabad voltál!A Szívedbe tekintesz s látod,hogy az Út,amit jársz sokkal szélesebb,mint eddig hitted.Ki kell állni magadért és Másokért!Kik mindig is bíztak benned és várták,hogy elgyere!S ezt a felismerést minnél korábban teszed meg,annál könnyebben veszed az Út fáradalmait.Így nincs más csak felállni s tovább haladni az Úton az Álmok felé.Mert mire a végére érsz az Útnak kiderül,hogy nincs TE és Én. Ezt csak közösen álmodjuk!Hát ébredj fel és dolgozz érte!Tárd szét szárnyaid és repülj szabadon!
