
2013. december 17., kedd
Jövőbelátás - avagy hétköznapi emberek szórakozása

Egyensúly
2013. december 13., péntek
Újra szól
Kórházi magány
Kórházi magányom
foltot hagy a ruhámon
eszek , falok , habzsolok
adjon a bogyóból nővér
ha elég én majd szólok
Mindenki szajkózza baját
kifelé vagy befelé
de egy biztos már
nagyon unják a kaját
A napi rutinom
én is megtartom
ha akadályba ütközik
azt meg nem köszönik
Hajnali olvasás
befelé fordulás
kávé vagy teázás
az ötödiken panoráma
néha elég limitált
De itt az ihlett
általában megtalál ,
ha mégis tova száll
körbetekintek , bámészkodok
pihegek párnámon
kivárom míg kiürül
poharam s tovább
állok ismét magam .
2013.10.22.
Egy Nő
Ez a vers hasonlít Esterházy Péter hasonló könyvére , bár ezt csak akkor vettem észre , amikor már javában írtam . Valószínű a kórházi kezelés hatására . Feltörtettek a régi olvasmány élmények . Vagy csak mostanra értettem meg miről szólt az a könyv . A hasonlóság miatt elnézést kérnék az írótól és az olvasótól is .
Egy Nő oly mint száz
egyet pokolra küldesz
ellened jön mindahány
Vénasszonyok
Vénasszonyok még megmutatják
pendelyük alatt is van
még erő , kirázzák onnan a
fényt mely beragyogja
múló őszt melyben kopaszodnak
a fák , kókadnak , száradnak növények
de az Élet még pereg
Hajnalban munkás seper
elhullajtott , szétázott leveleit
hatalmas fáknak s még
én csak futottam köreim
ők szorgosan hajoltak
talicskáik előtt feszesen
sercentek a vesszők
s gyűjtötték egybe a
múlás színes ékszereit
2013.10.17.
Kávét mára elhagytam
helyette hideg zöld teát
választottam , pedig a
terv az édes tejszínes fekete
tea lett volna melegen , forrón
s míg gőzölög mellettem
kiáradó illatát szívhattam
volna be orron . A gép
mely holnapra megjavul
így kap még egy esélyt
Hogy ihlett miképp jön
felém feketén vagy feketén ?
2013.10.17.
Félszegen futottam reggel
a fény illant tova lengedező
leveleken s csillant fodrozódó
kósza tócsák felszínén
Imigyen suhantam
körbe - körbe agyamba
villantak filmek , képek
s néhol egy dallam
csenget belül tisztán
fogódzni belé , de eltűnt
hogy kaptam felé kevélyen
eszmélnem kellett , hogy
ez mind csak tetszetős
múlt mállik , kopik elő
az igazi derű , hang és fény
mely többé már nem
lesz elvehető
2013.10.18.
Ezt az őszt szeretem én
mely fényben áraszt mindent
nem vakít , s ereje
is ildomos .
Szépen engedi a szelet
libbenni dér nélkül
keresztül - kasul
elhullott levelek
kergetik egymást
vagy szél rohangál ,
ezt nem tudni
de élvezi szabad játékosságát .
Hisz fodrozza a vizet ,
halmozz fellegeket ,
fodrosokat , pelyheseket , feketét
s ide - oda tologatja őket
a kék vásznon a kis pajkos .
Megpróbálja siettetni
a kimért fenséges
szürke bús sirámok érkezését .
Hamarosan be is köszönt Ő ,
s elfoglalja helyét , hisz a
dicső Nap is un mindig egy
helyen sütkérezni , nyaralni .
Így hát egy mást követik
Hölgyek és Urak .
Most Ősz Anyó vígan
borzol , hullámosít kedélyt
s lombokat , miközben
begyűjt
s halmoz télire .
Így hát be kell látnunk ,
a Természet sose lebzsel ,
szorgalmas munkájával
épít , rombol s gyönyörködtett .
S kívánjuk , hogy köztünk
barátság , kötödés s tisztelet
mindig kölcsönös s örök
maradjon ez evégre is .
2013.10.18.
Fásultnak érzem magam
e monoton méla szombaton
se fény , csillogás semmi glamour
csak tompa matt a táblán
ejteni csókot Sába arcán
ülni itt ábrándozva kábán
hogy hoz kávét teát főúr
az ötödikre , ha van elég zseton
boldognak érezném-e magam
2013.10.19 (a füzetembe persze 2015.-öt írtam) úgy látszik közben egy kis időutazáson is részt vettem :)
2013. december 12., csütörtök
Tündöklő
Egy újabb
ismét reggeli megszokott
kávé helyemen hideg
kövezettel előidézett
türemkedő aranyeremmel
várom egyre később
őszi napfelkeltét érzem
elrontottam ma magam
túlerőltetett erőfeszítés , duzzadó
aranyér feszített nyakfájás
csak nem borús ma az ég
2013.10.09.
várnak még míg szarka csen
a tetőzeti kavics ágyból számára
érdekes szemeket , hol gaz
fonnyad szárad esetlenül
figyelve , hogy Gergő ül
kávét kortyolva szótlanul
2013.10.09.
Hajnali
A rákövetkező reggel
A kórházban eltöltött idő
2013. november 2., szombat
Az érzet
Félmarathon / Grimes - Be a Body
8. nap
Az egy óra futás jó eső érzés volt . Kétszer akart menekülni székelési kényszerrel . Szerencsénkre kiküszöbölődött . Így teljesen egyhuzamban teljesedett a futás . Egy túlzott bal térd rázkódásnál kapcsolódott vissza az ego , addig kényelmesen észrevétlenül suhant , gondtalanul !
9. nap
Ma ismét fél órát futottam . Térdem nehezen melegszik be . Hangulatom változó volt . Tekints előre , nézz a cél felé ! Figyelmed pásztázza az Útat előtted ! Voltak pillanatok , mikor mintha a táj futott volna mellettem és én egy helyben lettem volna .
15. nap
Nagyon szokatlan volt ennyi idő elteltével - még ha egy kis felkészülés szerű is volt előtte - ekkora mennyiséget ( 2 óra ) megállás nélkül lefutni . A fájás bal térdben már az elején rákezdett , hogy hagyjam abba . Az érzet a 15. körtől váltakozva volt a legerősebb . Holtpontok is voltak rendesen . Az első a 6. kör környékén volt , majd újból jelentkezett a 11 - 12 . kör környékén , majd a 17 - 18 . kör után már csak az volt . Ennek ellenére végig mentem még a hátra lévő 20 percet . Végig vittem a megkezdett kört . Sőt hozzá tettem egy picit . Mivel egy kör , ha jól mértük tegnap autóval , úgy 800 m lehet . Így könnyebb számolni a távot is . A futás végeztével természetesen sétáltam egy kellemes kört .
16. nap
Ma a bal lábat amennyire csak lehet pihentettem . Egyébként összesen 24 kört futottam tegnap , ha jól számolok az annyi , mint 19200 méter . Szóval , ha minden jól megy , s sikerül helyre hoznom/ni a térdemet , akkor nagy rá az esély , hogy teljesítsem a távot . De semmi kép se bízhatom el magam . Fejben jóval hosszabb távra , s lélekben is sokkal nagyobb terhelésre kell felkészítenem magam . Ami a test érzetem volt , hogy olyan volt , mintha úgy a 18.körtől a csípőm környéke is életre kelt volna vagy legalább is már nem lett volna annyira merev . Majd ez az érzet teljesen eltűnt volna . Viszont a testem lendületet és energiát kapott volna . Rövid időre ismét pihentető volt a futás . A végére mind mentálisan , mind testileg elfáradtam . Most úgy 1 óra elteltével kezdek visszazökkenni .
17. nap
Verseny
22. nap
Mostanra ülepedett le a versenyen történtek , ezért most azok a benyomások következnek.
Meg volt a nagy megmérettetés . Sikerült legyőznöm magam . Több szempontból is . Teljesítettem a kitűzött távot . Megküzdöttem a fájdalommal is , ami végig ott volt velem , végig kísért . Az hogy megállnom csak egyszer kellett , amikor pisilhetnékem támadt - ez olyan 5 km környékén lehetett . Onnantól megállás nélkül haladtam . Bár ez nem olyan nagy szó , mivel a fájdalomtól a futásom talán csak kocogásnak mondható . Amivel szembesülnöm kellett , hogy a lelkemnek még jóval többet kell edzeni . Főleg a büszkeséggel . Egy darabig nyomasztott , hogy az utolsó előtti vagyok , s a mögöttem haladó versenyző a legidősebb a mezőnyben . S ráadásul az előttem haladó se fiatalabb nálam . De gondoltam , aki először csinál ilyesmit az ne lepődjön meg nagyon semmin . Sokáig próbáltam győzködni magam , hogy nem a helyezés volt a cél . De a kisördög addig nem hagyott nyugton , míg az előttem haladót meg nem előztem . Ettől kezdve sokkal nagyobb kedvel s " lendülettel " tudtam haladni .
A nagy Budakeszi domb tetejére érve jobbra kanyarodtunk , ahol gyönyörűséges őszi tájon suhantak ( többiek) - vánszorogtam ( én ) által . Majd talán egy túra alkalmával ismét bejárjuk ezt a részt . Majd eljött számomra a borzalom . Az Istenhegyi út . Hát jól megemlegettem az áldóját . Csupa meredekség kilométereken keresztül - LEFELÉ . Hol , más rengeteg időt nyert , ott csak fékeztem s lassítottam , hogy valahogy kibírjam . Minden apró kis jel , ami azt mutatta , hogy közeledek a célhoz örömmel töltött el . Még a rólam készült fotók se érdekeltek annyira . A legnagyobb mosolyt mégis a Déli pályaudvaron elhaladó vonatok kék teteje jelentette . Egészen míg leértem oda , s neki kellett rugaszkodnom az utolsó emelkedőnek . Itt már nehezen tudtam eldönteni mi is fog be vinni a célba : a szívem , a kitartásom , a lelkem , a vágy , hogy ott legyek . De végül talán az a sokszor emlegetett büszkeség , amiből oly sok van , adta a végső égetni való energiát . A büszkeség , amivel elmondhatom magamról , hogy megcsináltam .
A célba érve rápillantottam az órára , ami folyamatosan pörgött . Homályosodó látásommal tekintettem rá . S olyan 2 : 31 és 2 : 32 között valahol érhettem be . A cél után is futottam még , ahogy előre elhatároztam . Majd elkóvályogtam egy üres helyre és lerogytam .
Üres voltam . Teljesen . Se gondolatom , se testem . Csak a pillanatok sokasága körülöttem , ahogy a már beérkezettek vidáman egymással cseverésznek . S közben csak az észlelése az egész ürességnek . Majd az első eszmélés , hogy fáradtan pihegek és csak pihegek . Töltöm fel magam levegővel , az szétárad a testemben és végtagjaim megpezsdülnek , nyújthatom és hajlíthatom őket . S ahogy így visszatértem lassan . Elfogott az öröm , hogy minden rendben van úgy , ahogy van . Fájdalommal , üresen , egyedül a sok közül . Próbálom megragadni ezt a pillanatot , de nem sikerül , már is tova szalad . Hát még is csak egy futóverseny volt . Amit hogy nekem az emlék , a fájdalom , az öröm és a büszkeségemből elégett hamu foszlányok . Majd ráeszméltem milyen üres még így ez az egész is , ha nincs kivel megosztani , elmesélni ezt az egészet .
Így hát telefonon felhívtam a Kedvest ki a közeli plázában várt rám türelemmel . Majd minden kívánságomat teljesítve hazavitt . S minden melegséggel , ami tőle jöhetett elárasztott . De teljesen ő sem tudott felmelegíteni . Rázott a hideg , s csak takaróztam befelé . Így talált rám az alvás . Csak aludtam és izzadtam . Este felé ébredtem . Még mindig üresnek éreztem magam és csak azt tudtam , hogy ennem és innom kell . Így hát a rákövetkező másfél nap nem is telt mással . Minden falat külön - külön még ízletesebb volt , mint előtte . S semmi más vágyam nem volt csak , hogy beépítsem ismét a szervezetembe . Minden egyes részét , atomját , összetevőjét . S a hiányt valamivel pótoljam .
Egy dolgot elhatároztam , hogy ha legközelebb ilyennel próbálkoznék . Biztos , hogy több időt kell szánnom a felkészülésre , 2 hétnél . Talán majd jövőre .... ? !
Ide pedig biggyesztenék egy - két linket és egy videó klipet a további érdeklőknek .
393 5446 REICHARDT Gergely Alfréd 02:30:57 Férfi 289
http://sportido.hu/timing/result.nsf/0/CAA64280398F6FA2C1257C0D003E4D1F/%24FILE/Felmaraton.pdf?Open
http://www.futofoto.hu/verseny/46-20131023-BBU-felmaraton2013/5446
http://www.youtube.com/watch?v=Fb_0LzBv894
2013. október 29., kedd
Megváltó
Megváltó
Pénteken volt temetése ,
Ő értünk adta életét
Jó volt , szent volt és szeretett ,
ezért kapta a keresztet
Eltemették , megsiratták
Máriák és a Magdolnák .
Három napig feküdt sírban ,
s nincs halott a koporsóban .
Igy mutatta istenségét
megtalálta teremtőjét
Bűnödet , hogy eltörölje ,
a halált is elszenvedte .
Vértanú ma is ki szeret ,
keresztet hord és nem nevet ,
Judás is van mindenféle ,
fordulj el , de ne félj tőle !
Nézz fel Jézus keresztjére ,
hány sebből cseppet a vére !!
Te érted is hullott egy csepp
vigasztaljon téged ez meg !
Harmad napra feltámadott
az Isten példát mutatott .
Aki hittel hord keresztet
azé lesz az örök élet !
Húsvétkor e gondolatot
hirdetik templomban papok .
Isten fia feltámadott ,
feltámadott , feltámadott
1971.04.11.
Élek .
Ne mondjátok , hogy élni jó ,
ne mondjátok , hogy élni szép !
Én tudom azt nagyon ,
keserves az élet , ha egyedül vagyunk !
Kinek a párja föld alatt ,
oda vágyik az is .
Ő letörölné könnyeit ;
Ne sirj veled leszek megint ?
Meddig e kínzó gyötrelem ,
mikor jön értem el ?
A kínok kínja éget ,
erőm már elhagyott ,
piros pünkösd napján ,
oly egyedül vagyok !
Megmondtam neked , hogy az én életem már csak keserűség.
Tizenkét éve meghalt nekem a lét ,
mikor drága férjem halottan elvitték .
1976.06.11.
Jézus születése .
Mostanában úgy a Rádióban , mint a Televízióban sokszor előadnak egy - egy dokumentum drámát az elmúlt világháború eseményeiből .A kortársak akik hallgatói vagy nézői az eseményeknek , ismételten átélik a háború borzalmait . A fiatalabb korosztály meg fél , hogy esetleg ők is részt vehetnek ilyen borzalmakban . Tehát úgy az idős ember , mint a fiatal együtt kéri a " Mindenhatót " , hogy örökös béke legyen a népek között és soha többé ne legyen háború !
Diák lány voltam mikor kitört az első világháború 1914 - ben . A katona köteles férfiakat , de még a 17 - évet betöltött ifjakat is , sokat az iskola padjából vittek ki a frontra .
Apámat és bátyámat csaknem egyszerre vitték katonának . Mi otthon maradt leány gyermekek meg anyámmal együtt sírattuk őket . Minden családban sírattak akkor valakit , vagy az apát , vagy a fiut . Azután jöttek a háborús hírek . Ki halt meg ,ki esett fogságba ? Betört az ellenség Mármarosnál ! Menekültek ezrei futott keresztül az országon ! Jaj és jaj mindenütt ! Később apámat betegsége miatt felmentették , de bátyám végig harcolta a háborút a békekötésig . Egyik frontról vitték a másikra , levelet is ritkán kaptunk tőle .Ha késett a levél , anyámat alig tudtuk vigasztalni , mert mindég azért sírt , hogy biztosan elesett , másképp írna !
1916.dec.24-én készültünk a szent estére . Szokás szerint együtt volt a család , csak a bátyám hiányzott .
Mi nagyobbak diszitettük a fenyőfát s közben beszélgettünk arról , hogy most a háború közepette milyen nagy szükség lenne rá , hogy valóban megszülessen Jézus a békesség királya ! Úgy éreztük , hogy a haboruban is van karácsony .
Este meggyújtottuk a gyertyákat és körül álltuk a fát és elkezdtük énekelni a karácsonyi éneket - " Mennyből az angyal lejött hozzátok " .
Ekkor kopogtak az ajtón . Vajon ki lehet nézünk egymásra . Ilyen későn már nem járnak a kántaló gyerekek . / Ugyanis abban az időben szokás volt 3-4 fiú gyerek elindult " Betlehemmel " kántálni . /
Kinyílt az ajtó és a szobába belépett a bátyám , akit akkor szabadságra haza engedtek . Anyámmal s apámmal együtt öleltük , csókoltuk és nagyon , nagyon boldogok voltunk . Azon az estén úgy éreztük , hogy nekünk igazán megszületett a Jézus a Megváltó .
Boldogan énekeltük most már a bátyámmal együtt " Az Isten fia kia született .... "
1970.12.23.
Szüleim esküvője
Lacika és Zsóka esküvője
Ezt a napot nem felejtem el soha ,
hiszen az esküvőd volt drága Lacika !
Szerelmes , a szőke kislány , Zsóka , fogta
a kezed , hogy ne eressze el soha !
Ilyen boldog én csak akkor voltam ,
mikor nagyapád kezét fogtam .
Szerető unokámat láttam az eskető teremben ,
Sírásra fakadtam akkor örömömben .
" Isten áldd meg a magyart " hallgattam boldogan ,
Isten áldd meg e párt is , én erre gondoltam !
A tanács elnöke szép beszédet mondott ,
ő is azt kívánta : " legyetek boldogok " !
Elmondatta velük a boldogító igen - t ,
............... László és ........... Erzsébet ,
férj és feleség vagytok , az Isten legyen Veletek !
Az unokám férfi , a kislányból nő lett ,
az esküvő után kezdődhet az élet .
Az esküvő nagyon szép volt , és a násznép álmélkodott ,
Ilyen szép párt még nem látott !
Eseketés után a násznéppel az ifju pár a szülők házába ment ,
ott kezdődött , ami nem volt , nézhetünk nagy lakodalmat .
Az udvaron volt nagy sátor , feldiszitve olyan szépen , akár Mátyás korába is beillett volna .
Sátor alatt a terített asztalok , a násznépre vártak éppen , kicsinyek és nagyok , férfiak és asszonyok .
A rendezők leültettek mindenkit , volt talán kétszáz személy itt .
Kezdődött a vacsora , közben szólt a muzsika , fülbemászó volt dala , jól esett a vacsora .
Annyi étel , ital ,mi volt rég' egy falunak elég volt .
Később a kör közepén táncra perdült a vőlegény ,
Táncolt ott mindenki , velük együtt még én is .
Éjfél után megfogták a menyasszonyt , és aztán felkonyolták ,
Az asszonyruhát reahuzták .
" Eladó az új asszony ! - kiabálták .
Ki nem táncol vele máma , törjön ki a keze - lába .
Aki pedig táncolt véle , előbb fizetett érte , csak igy vehette meg .
Igy lett tele a kosár , gazdag lett az ifju pár .
Végre aztán Lacika Zsókát kosarastól felkapta , s ölbe' vitte szem elől ,
Holnap majd előkerül .
Legyetek hát boldogok , kedves ifju házasok !
Ezt kívánja mindenki , köztük Málnassy Nagyi ,
ki e lantot pengeti .
1975.08.02.
Múlandóság
Ötven év - " Aranyoklevél "
Mikor a " Diplomát " átvettem ,
a két " Fő - Fővel beszélgettem ,
közben aztán megígértem ,
hogy mi történt , rimbe szedem .
Megígértem meg is tartom ,
e sorokat kézbe adom .
Ötven év telt el azóta ,
hogy felléptem a dobogóra .
Most mi is juthatott eszembe ,
bevezettek egy nagy terembe ?
Beléptem ,de alig hittem el ,
itt mindenki engem ünnepel ?
Tanítói ötven évem
ünnepeltük igen szépen .
A pohár köszöntök sora ,
emlékeztetett a múltra !
A kis úttörök énekeltek ,
hátrányosnak , hogy ne felejtsek !
Egy kis verssel öt piros szegfű
az ötven évet jelképezi .
Másik kislány ismét egy verssel ,
kézben két könyv " Parasztok " címmel .
Olvasni szerettem én mindig ,
e két könyv a legszebb ajándék .
Köszöntöttek a vezetők is ,
hálás vagyok ezért én is !
Jöttek a kartársak kikkel tanítottam ,
egy percre szinte megfiatalodtam .
Az ajándékok amit kaptam ,
örömömben sirva fakadtam !
Az igazgató helyettese
a " Diplomát a kezembe tette "
Azt hittem álom az egész ,
de a kezembe volt a bizonyíték !
Névnapra
Sándor napja közeleg ,
kergessük a felleget !
Borúlátó ne legyél ,
mulass ,igyál és egyél !
Míg a borból van elég ,
soha semmitől se félj !
Hamar mulik az élet ,
jóból vedd ki a részed !
Vidáman élj sokáig ,
még husz neved napjáig !
Akkor leszel hány éves ?
Folyton - folyvást csak nevess !
Míg kedélyed megmarad ,
fiatalnak tartsd Magad !
De ha iszol , gondolj másra ,
például sógorasszonyodra !
Tölts egy kulacsot tele ,
én is iszom belőle !
Jóból is megárt a sok ,
kérd meg Etukát , mit mond !
Ittál - ettél eleget !
Csinálj most már egyebet !
Fogd meg jól a kapanyelét ,
tisztisd meg a szőlőtövét !
Más dolog is van elég ,
ne csak igyál és henyélj !
S ha nem hallgatsz a szóra ,
ismét csenget az óra !
Mert a munka nemesit ,
sőt meg is fiatalit .
Ígéretem megtartottam ,
Sándor napja meg is irtam
szép köszöntő versemet ,
ez az ajándék Neked ,
amit küldök a távolból ,
Válogass most a javából !
Hit , remény és szeretet ,
kísérje az életed !
Végrendelet
Gyermekeim és unokáim
nektek szól e végrendelet ,
ha lelkem felszáll Istenéhez ,
porhűvelyem elégettessétek !
Ez volt utolsó kívánságunk ,
ettől semmiképp el nem állunk !
A fedezetet rá itt hagyom ,
megtaláljátok , hol írásom .
Hatvanat a sírba hol jó
férjem hamva vár rám ,
tétessétek mellé csendben ,
úgy nyugszunk meg mind a ketten !
Mi megmarad aztán szépen
osszátok ketté illőképpen !
Jó testvérek maradjatok
és legyetek nagyon boldogok !
1971.06.02.
Bucsuzás
Elbucsuzom csendben édes gyermekeim ,
és letörlömgyorsan a fájó könnyeim .
Köszönöm a sok , sok kedvességet ,
Haza most már megnyugodva térek .
A ciráki napokra otthon is gondolok ,
hiszen Várpalotán csak egyedül vagyok .
Csak a barátaim keresnek meg sorban ,
Vajon meggyógyultam a sárvári tóban !
Meggyógyultam - mondom - ,csak a szívem fáj még ,
Az nem gyógyul meg halálom napjáig .
Cirákon minden jó volt , csak a Kingi a gonosz ,
ő tőle örömmel elválok .
Ugy érzem , nem jó bucsuzni a kedvesektől ,
szerető gyermekektől .
Isten veletek kedvesek ,
Néha rám is emlékezzetek .
1975.10.17.
Szép iskolám Túri Téren
ugy nézek rád ahogy régen ,
de búcsút végkép nem veszek ,
feléd mindég integetek !
Kartársaim kik taníttok ,
e pár sorral búcsúzhatok:
Előre a tudományért
békéért és szabadságért !
1972.10.06.
Népünk
Öttusázok a dobogón .
Ha kicsi is az országunk ,
de nagyra nőtt tudományunk ,
már ami az öttusát illeti !
Lovagolni , úszni ,fútni
vivni no meg célba lőni
már ami Balcóékat illeti !
Örűlünk mi sport kedvelők
a versenyre is figyelők
már ami magyarországunk illeti !
Drukkerek és nem drukkerek ,
rokonok és idegenek
már ami a tapsokat illeti !
Továbbra is azt kívánjuk
így álljon a magasságuk ,
már ami a dobogót illeti !
1966.11.11.
Ezer év
Ezer évet sirat a nemzet ,
mert nem születnek már oly nagyok ,
hogy előre vigyék a népet ,
kik példát mutatva magyarok !
Az ezer évet emlegetjük ,
az ifjúságot elengedjük ,
de ki alkot majd szebb hazát ,
ha elhagyja mind otthonát ?!
E korból jövőnk kit ékesit ,
ha István és a többi nagyok
munkája harca nem lelkesit ,
a csillag a mult mond hol ragyog ?
1970.
A hazában mindent a népért !
Mondd mondhatja magadnak egy tettet ,
mellyel az országot felemelted
István királyunk szellemében ?
Legyen köszönet hálla érte ,
Magyarország megérdemelte !
Gyáván e hont fel ne add ,
magyarnak hiven megmaradj ,
ha ló kell hát üljél lóra
és forgass kardot magyar módra ,
bátran védjed szép hazádat ,
ha az ellenség hátba támad !
Vészesen a hazaszeretet
igy szerzel majd méltó nevet ,
ne hátrálj soha gyáva módra ,
dicsőség legyen minden óra
a harcban hősként megmaradj
s e hon mindig magyar marad !
" A nyelvében él a magyar "
tanuljon bár más nyelveket
Ne felejtsd az anyanyelvet !
vannak kik másképp beszélnek ,
hazádban a nép testvéred ,
s mind megbecsüld kik itt élnek !
1970.
Beszélgetés Z- vel .
Anyámnak írtad a levelet
mert bosszút lihegtél afelett ,
hogy az igazit megtaláltam ,
te reád többé nem is vártam !
Nagy nagy bosszúról álmodoztál ,
és kerestél míg megtaláltál ,
örök szerelemről beszéltél
és minden hibát reám kentél !
Ám a szavad hiába zengett ,
a multat sem érdemelted ,
asszonyoktól leányokhoz jártál ,
úgy igaz , hogy csak reám vártál ?
Sok még a nő Szeretheted ,
aki majd el is megy veled ,
engemet rég elvesztettél ,
reám ne is emlékezzél !
1966.
2013. október 28., hétfő
Mesék
Mese
Egyszer volt , hol nem volt , volt egy kicsi lányka
s alig cseperedett a királyfit várta !
Haljatok hát csudát , talált is már egyet ,
ki kezébe fogta a mese kilincset !
Az volt az érdekes , hogy ez a királyfi ,
a mesekönyveket pult mellől hozta ki .
Sokan kértek tőle szép mesés könyveket ,
de a kicsi lánynak ő mondott meséket .
Oh ezek a mesék olyan szépek voltak ,
porcelán babákról s virágokról szóltak !
Egy porcelán babát Bözsikének hívtak ,
és ne sírhasson álomba ringattak !
Régen mesél ő már ne is legyen vége ,
királyfi meséit oly szépre szőtte !
Kint a játéktéren hallgathatta őket ,
otthon is elmondta a virág meséket .
Végre a királyfit pult mellett nem látták ,
idegenbe vágyott és oda disszidált !
Álkirályfi volt ő , nem mesél már többet ,
könnyen elengedte a mesekilincset !
Közben a kisleány nagyra cseperedett ,
nem kívánta többé a hazug meséket .
Valóságra vágyott , igazi mesékre ,
tán hogy minden gyermek tanuljon belőle !
Egyszer álkirályfink gondolta magában ,
ismét visszamegyen a régi hazába !
Bár az ország szebb volt , mint mikor elhagyta ,
de akinek mesélt a lányt nem találta !
Az ajtóról letört rég a mesekilincs
s nem kötötte a lányt többé ez a bilincs .
Mert a királyfi többé a lánynak nem kellett ,
egy derék legénnyel házasságra lépett !
Boldogokis voltak , talán most is élnek ,
ám az este eljött s vége a mesének .
1966.10.30.
Mennyus és Virág (a tehén )
Egy kisvárosban élt valahol a mester
műhelyben dolgozott éppen négy emberrel ,
kettő már segéd volt ,kettő még tanuló ,
a munkájuk pedig igazán csuda jó !
Reggeltőlestélig csak a vasat verték ,
délben pedig a jó falatokat nyelték ,
mert jó volt asszonyuk , főzött is eleget ,
hogy jól tartva mindig a dolgozó népet.
Nem panaszkodtak ők még a mesterre sem ,
büntetésből soha nem vert meg egyet sem ,
szép szóval oktatta , ahogy ma is illik ,
a jó mesterüket most is emlegetik .
Egy inas fiunak Mennyus volt a neve ,
pihenő idejét mulatságban lelte ,
ám egy alkalommal nagyon is megjárta ,
sok bort talált töltni az üres pohárba !
A munkája mellett az is volt a dolga ,
hogy a fejős tehént etesse , gondozza ,
amikor haza ment , nem tudta mit csinál
kertből kórót hozott s a " Virágra " talál .
Amit meg kigondolt meg is tette rögvest ,
költögetni kezdte a békés tehenet ,
és a szegény jószág nagyott bődűlt rája ,
felállt azon nyomban , hogy az ételt várja .
A fiu meg hordta a kórót elébe
és nótát fújt hozzá nagy hirtelenjébe ,
mert arra nem gondolt , hogy bent a lakásban
a két segéd alszik puha nyosolyában .
Fujta a nótáját : " Egyél Virág kórót ,
szeretlek én téged , hisz itt anyád nem volt ,
apád helyett pedig apád vagyok néked ,
egyél hát sok kórót , én törődök véled ! "
Ennye teringettét , ébred fel a legény ,
Mennyus után nézek , megbolondult szegény !
és kimegy utána galléron ragadja ,
szobába röpiti és az ágyba nyomja !
Reggel kisüt a nap és a fiú ébredt
elvégzi a munkát ,de nem kért ebédet ,
a többiek pedig azzal bosszantgatják ,
tán jobban megennéd most a Virág kosztját ? !
1966.10.31.
2013. október 27., vasárnap
Fáj az élet
Fáj az élet
Tudod vagy nem ; mért fáj az élet ,
ha betöltötted a hetven évet ?
Nem lesz melletted senki sem ,
kiket szerettél , marad az Isten !
Szerető hitvesed halott
már öt éve eltávozott.
A szíved fáj vérzik , sajog ,
hogy te még élsz ez a bajod !
Két gyermeked van , kit
felneveltél féltve ,
s te szegény anya egyedül
maradsz végre !
Az egyik elment messze tőled ,
a másik itt van a közelbe ,
s neki éppen elég a terhe !
Nekem a vágyam egy csupán
elviselhető legyen a magány !
Végre , ha a nagy kaszás üzen ,
kérem ne késsen , csak vigyen !
1969.10.15.
Ferenc napra
Ferenc napján fúj a szél ,
Ki tudja mit beszél ?
Én megértem a szavát ,
ha elkiáltja magát !
Vígan éljen sokáig ,
számos neve napjáig !
Ő az órák doktora ,
Éljen '' Tik - Tak " tudora .
Árvíz.
Szőke Szamos szülővárosomban
langyos vized kisért álmaimban
régen volt midőn még játszi kedvel
usztunk a parton gyermeksereggel .
Szelíden folytál akkor , hisz tudom ,
félni a víztől nem is volt okom
később , fürdés után nagy boldogan
danolva haza ballagtunk sokan .
Tán emlékszel a diák seregre ,
kik töltéseden jártak fel és le ?
Leckét magoltak s hozzád beszéltek
és tőled ők egy cseppet nem féltek .
Szőke Szamos elhagytalak régen
Szatmár és te itt élt a szívemben .
Egyszer kétszer fel is kerestelek ,
hozzád füztek a diák emlékek .
Ezerkilenszázhetvenet írunk ,
Szőke Szamos tőled megborzadunk ,
Túrral és Krasznával egybefolyva
rátörtél a sszülővárosomra !
Földig romboltad a sok sok házat
te pusztító szennyes nagy áradat !
Fürödni nem vágyhat senki benned ,
a borzalmas munkát elvégezted !
Most szülők , gyermekek sírnak ,
és az újságok te rólad írnak !
Ily nagy pusztítást mond miért tettél ?
Szamos te ellenséggé lettél !
Az ellenséget nem szeretjük ,
ahonnan jön mi visszaverjük .
Vigyázz medredbe folytunk téged ,
az emberek elbánnak véled !
Ott van a gáton az unokám is ,
miattad aggódjam ő érte is ?
A Tiszáról tudtam veszedelmes ,
az embereknek most sem kegyelmez .
Ismét ijeszget a piszkos árral ,
embert fenyegetés annyi kárral ,
házakat , meg sok munka gyümölcsét
és elveszed a jövő kenyerét .
Folyók , vizek , de sokat ártatok ,
vagy tán ti sem lelitek nyugatotok ?
Óh természet nem szégyenled magad
úralommal ily pusztításra ragad ?!
Szamos , Tisza és a többi vizek
elegünk volt most már el veletek !
Bár az Isten parancsolna néktek ,
s a Természet bújnak el veletek !
1970.05.29.
Emlékek
Emlékszel tavaly ezen a napon
játszott a napsugár az ablakon ?
Játszott velem is mint reménysugár ,
" Szeretsz ? " " Szeretlek " - boldogság az ár !
Emlékszel akkor milyen szép volt minden ? !
A zsongó tömegben csak mi voltunk ketten .
És szólt a hegedű , szállt felénk a nóta ,
de a cigány ezt is csak nekünk huzta .
Akkor ébredő vággyal néztem szerte - szét ,
ma tört reménnyel vágyom m ég feléd .
Az ima ajkamon halk sóhajba vész ,
a hit biztat reménnyel , hogy még visszatérsz !
Ma már nincsen nó , sem tavaszi álom ,
visszatértedet is tán hasztalan várom .
Itt ülök szobámban és várom a reggelt ,
évforduló volt ez - hogyan mikor telt el ? !
1920.11.30.
Az ötvenedik közeleg !
Lám meghátrált jó előre ,
ne számítsak igéretére ?
Én elengedem a tartozást ,
ki tudja , kinek adta át ? !
Jó éjszakát !
1969.11.19.
Szerelem
Vajon feltámadt a régi szerelem ,
annyi idő útán az újat temetem .
Találkozhatom a régi ideállal ?
Szívem Őt síratja minden dobbanással .
Őt kivel egy élet bajait hordoztam ,
két gyermekkel neki örömet okoztam .
Újjal cseréljem fel kedvesem a holtat ,
hiszen most temettem szerelmem a multat .
Bár szerelmem voltál igaz te is nékem ,
de már elfeledtem hidd el nagyon régen !
Az ő szelidségét és az ő jóságát
sosem felejtem el , sem útolsó szavát !
Te okoztál nekem mindig csak fájdalmat ,
az ő szeretete elfelejtette azt .
Soha el nem hagyom , hűsége többet ért ,
mint a te szerelmed , ami rég véget ért .
1966.04.07.
Emlékezés Szatmárra
Emlékszel Testvér egy-egy szép napon
jártunk Szatmáron nagy-nagy szabadon ?
Vakáció volt és nem tanulás ,
de szép az élet és az ifjúság !
Emlékszel Testvér milyen szép volt minden ?
korzón sétálni szerelmünkkel ketten ?
Kihallatszott az ivóból a nóta ,
a cigány akkor a te nótád huzta .
Emlékszel testvér a régi útcákra ,
s azóta kedves lett régi iskolákra ?
A jó , de szigorú sok kedves tanárra ,
a diák szerelem ártatlan csókjára ?
Ez régen el is mult , tán nem is volt igaz ?
Most az öreg diák emlékszik csak .
Igy elmult minden elkerűltünk rég ,
ha hinni tudnánk vágynánk még feléd !
Oh szép Szatmár én szülő városom ,
emlékedet a szívembe zárom !
Ha meghallom azt a régi nótat ,
" Kék nefelejts " siratom az ifjuságom multját !
1968.06.30.
Rózsa és szerelem
Rózsa és szerelem
Rózsák nyíltak a kis kertben
kivirultak a szívemben .
Piros rózsa a vázába ,
lángot vetett , mint a fákja !
A kis kertbe én ültettem
mindennap megöntözgettem .
A szél elhordta illatát
más élvezte a jó szagát .
Ami a szobába került
annak szívem jobban örült .
Egy szerelmes ifjú hozta ,
szívem lángoljon miatta !
Lángolt szívem , de a rózsa ,
elhervadt s lehullt a szírma .
Ahogy hervadtak a rózsák ,
szívem lángját eloltották !
1970.07.26.
A sok emlékeztetésre ! Emlékezz !
Emlékezz ennél nem vágyom már én sem többre ,
az emlékezés legyen szerelmünk őre !
Felettünk a nap is lenyugszik egyszer ,
miért ne lennél hát te is csak ember ?
Ember - oh nem - keringve megy tovább
Vénuszként bolyongsz földi lények útán !
Neked égi malaszt , mi másnak gyötrelem ,
téged sosem bántott az igaz szerelem ,
Ilyen voltál így fogsz elaludni ,
de velem a mennyben sem fogsz találkozni !
1967.11.30.
Emlékek és álmok .
Megbántam a régi álmot ,
valaha vélt boldogságot véled ,
leánykori balgaságom
soha nem lett mennyországom nékem !
Elmultak a legszebb álmok
elhervadtak a virágok véled
megmaradtak az emlékek ,
tőled kapott nefelejtsek nékem !
Ha elszállt is minden álom ,
ami régen összekötött véled ,
az a sok régi emlék
csak megmaradt nékem !
1971.
VIET - NAM
Vietnam , te halott mező ,
rajtad a szem , nagy temető ,
sajnálják a szegény népet ,
az ártatlan szenvedőket .
Miért ez a nagy pusztitás ?
agresszor éljen , senki más ,
ne termeljen , ne szeressen ,
csak a sirnál keseregjen ?
Pusztuljon el az agresszor !
tüntet a nép már annyiszor ,
fiatal és öreg kellett ,,
kiállnak a béke mellett .
Óhajtásuk ám hiába ,
a bomba hull Vietnámba'
Megállitni mikor tudják ,
hogy eljöjjön a szabadság !
Várom a Holdon
Én megszülettem
lettem a földön s
lelkem temetem ,
és elaludtam
talán álmodtam ,
Holdon a váram ,
erre ébredtem .
Jajj ! mért születtem ,
ha eltemettem ,
lelkemet nekem ?
Ne aludj soká
fuss valahová ,
hogy várad a Holdon
tied maradjon !
1971.06.17.
Margit napra Székely kortársnőnek.
Margit napra fúj ma a szél
ez a szép név nekem szól
Gyerek szívét összekötő,
míg virágot hint a mező .
Margit szive tiszta jóság ,
a beszéde meg orvosság ,
kérdez , felel is egyszerre
benne minden szeretete !
Mint a nyíló gyöngyvirága
mosolyog a két orcája ,
testvér , kortárs is egyszerre
a szív jósága van vele !
Ne érje őt bánat soha ,
teljesüljön minden vágya ,
kivánságom Margit napján
rózsa hulljon lába nyomán !
A pacsirták énekelnek ,
azok is köszöntenek Téged ,
szeretetem küldöm feléd ,
fogadd tőlem e versikét !
1973.06.10.
Találkozás .
Egyszer megáll az óra .
elhallgat a tik-tak ,
fáradt nagyon a gazda
szíve végsőt dobban .
Egyedül van régen ,
nyolc éve elhagyott ,
szerető drága férje
már azóta halott .
Két gyermeket nevelt fel ,
körülte nincs egy se ,
egyedül tér nyugvóra ,
Szegény minden este .
Fekszik lehunyt szemekkel
s könnye megered .
Jézust hívja segítsen ,
ezt bírni nem lehet !
A megváltó segített ,
Ne hullass könnyeket ,
vigasztaljon a tudat ,
együtt lesz lelketek !
Jól esett a vigasz ,
ám közeleg az est
s a bús özvegy könnye ,
újra csak megered !
1972.09.03.
Csalódás.
Szerettelek és te is szerettél ,
szerelmeddel oly boldoggá tettél !
Kart karban öltve jártunk szüntelen .
nem gondoltam , hogy lehetsz hűtlen .
Csalódtam benned , mással jársz mostan ,
igaz lenne azzal is boldogan ?
Nem kívánom , hogy büntetésre lelj ,
de minden nap képemmel ébredj fel !
Később talán én is elfeledlek ,
nálad hűségesebb szívre lelek .
Én is boldog leszek akkor tudom ,
és nem gondolok rád ezt fogadom .
Addig talán járok bánat utat ,
a te szíved is utánam kutat ,
mert nem lehet azt könnyen feledni ,
hogyan tudtuk mi egymást szeretni !
1922.06.08
2013. október 23., szerda
Monológ
Simon úr amint látom ,
tied viccelni korhatáron .
Nem fiatal , na de én meg !
s férjhez adna , nesze fogd meg !
Ön szerint hát bárki lehet ,
hatvan vagy nyolcvan felett ?
Asszonyom , ha szép halál kell
szerelemtől forduljon fel !
Ilyet én még nem hallottam
bár sok évet letapostam .
Férjhez adna akárkihez ,
akárkihez vagy senkihez?
Tréfa ide , tréfa oda
a szerelem tesz a sírba !
Szerelem a párom útán
őt síratom évek multán .
Aki nyugszik temetőben
mégis itt él a szívemben !
Negyvenkét év hosszú idő ,
jobb lett volna több tíz kettő !
Vele szép volt az életem ,
más férfi huss , nem kell nekem !
Egyet tehát nem értettünk ,
habár jól elbeszélgettünk .
Az anyja szemit !
1971.03.27.
Szombathelyen .
Szombathelyi korház , ha eljönnél velem ,
elvinném a lányom , hogy közelebb legyen !
Várpalota messze , nekem ide jönni ,
gondolataim csak a szelek tudnák hozni .
Gyors szelek futását nem érhetem útól ,
de szegény szívem fáj az anyai gondtól !
Eszembe jut most kicsi Éva , régen
Krassóba futottunk az orvoshoz éppen
az apád karjában szépen elaludtál .
mikor felébredtél keservesen sirtál !
Az orvos kedves volt és megsimogatott ,
meggyógyulsz kis baba , ezzel biztatgatott !
Lám azóta eltelt egy néhány esztendő
szerető férjed van , anya lettél te is ,
mert az idő mulik , de nem lesz veszendő .
Igaz itt vagy most is az orvos kezében ,
de sokkal jobban szeretteid szívében
s ki sokat hordozott jó anyád lelkében .
Közösen mondjuk el érted azt az imát ,
hogy segítsen Isten téged a jó anyát !
1966.
Vandálok.
Várpalotán a vár mellett
bérlakások díszelegnek .
Földszinten egy két emelet ,
laknak benne az emberek .
Laknak benne s jól laknának ,
ha nyugodtan alhatnának .
Ám mit ér a fedél itten ,
most a lakás futbal verem .
Kár volt ide jönni látod ,
hol nyugalmad nem találod !
Temetőben férjed mellett
megpihennél méltóképpen !
Negyven évig tanítottál
köszönet ezért már nem jár .
Rossz gyerekek vandál módra
dobálják ablakod sorba .
Ellenséget látnak benned ,
ha tanítójuk nem kedvez .
Butaságuk vandál módra
rá van írva játékukra !
1971.04.20.
Látkép
Ma julius tizenhárom ,
s a meleget már nem várom .
Kiálltam a lépcsőházban ,
ahol igen nagy a lárma .
Onnan mentem a kapuba
csak ne legyek a szobába !
Előttem a templom tornya ,
a kéklő eget mutatja .
Szembe vele régi házak
már a lebontásra várnak
jobbról van a vár , de romos
körűlötte park virágos .
Mátyás vára régi emlék
benne Thury György volt vitéz .
Thury György a török verő
Várpalotát védő erő .
Ez a vitéz végre most
nevének iskolát kapott .
Az udvaron kifaragva
a nagy vitéz lovasszobra .
Megmentené szép hazánkat ,
ha a török most is támad .
Igaz csak hős emléke él ,
mindig míg a nap felkél !
Balról meddig a szem ellát
a Bakony alacsony hegyhát .
Bár nem magas nagyon szép
megragad e városkép !
1971.07.13.
Tánc az élet
Táncolok az élet útjain
s várom ijedten
vajon mi történik még
velem ezen a földtekén ?
A tánc az nem boldogít engem
de járom törhetetlen
hisz tánc az élet jól tudom ,
addig járom míg bírom !
Jajgatni nem fogok soha sem ,
mert táncolni születtem ,
belepusztulni azt lehet ,
hát ássátok azt a vermet !
1971.08.18.
2013. október 1., kedd
Rokonokról
Gyermek vagy még soká légy az ,
ez a kor a legboldogabb ,
mikor édesanyád mellett
símogató keze meleg !
Bimbó a lány amig gyermek ,
de ha megnő , szép rózsa lesz ,
szíved akkor úgy őrizzed ,
ki méltatlan ne szeressed !
Az ifjúság hamar elszáll ,
az életre úgy készülj már ,
soha semmit ne mulasszál ,
mert az idő te rád nem vár !
Jön a nyár s munkád gyümölcse ,
akkor érik elhiheted ,
s ami tied leszedheted ,
és örömmel élvezheted !
Ám a nyár is elrepül már ,
jön ősz , tél , de akkor se fázz ,
a szeretet jó melege
életed végig kisérje !
1969.12.10.
Etelkám !
Emlékszel , hogy elmaradt a parti ,
ne értsd félre , nem a házassági ,
römi parti lett volna az vélem ,
gondoltam azt biztosan megnyerem !
Sok volt a vendéged nem szabadúltál ,
tőlem tehát még el sem bucsuztál ,
de a multból mindenre emlékszem ,
kérésedet lám most teljesítem .
Névnapod lesz eszembe jutottál ,
verset írjak ugye ezt kivántál ?
Most megütöm a kis dobot itten ,
halld köszöntőm e szerény szinekben !
Egy nap hárman ültünk a verendán ,
víg nóta szolt , mintha most hallanám
a csengő hangod , mely messzire szállt ,
Sándor kontráz , az neki is jól állt .
Asztalra csapsz , na még egyet sógor !
igyunk közbe , hisz ez a bor nem forr ,
S míg hangzottak a szebbnél szebb nóták ,
gondolatom a mult időt rótták .
Gyermekkorom jutott az eszembe ,
de ne menjünk olyan messze !
Etel napján köszöntelek téged
s mindazokat ki együtt ül most veled !
Jó annak , ki vidám kedvű maradt ,
még akkor is , ha veszített sokat ,
ha belül sírsz , de fújod a nótát ,
ki gondolja , hogy bús özvegy is voltál ?
Olyan legyen dalod , mint a nyáron ,
hogy melletted senki most se fázzon ,
soká élj és mindig víg maradjál ,
ennél jobbat te sem kívánhatnál !
Danolj tehát bánatban , örömben ,
unokáid kacagó körében !
Most Etelka napján Isten áldjon ,
névnapi köszöntőm rád találjon !
1966.12 .10 .
Mária
Szegény Mária megjárta
kapunál várta bakája .
szökne is már hamarjában ,
de a nővér a nyomában !
Takarodjon azonnal fel ,
baka kéne hogyha fel kel ?
Innen senki ki nem mehet ,
" Atya Úr Isten is lehet !
Fut Mária a batyúval ,
nem törődik a haraggal ,
van sőr , befőtt minden mi kell ,
ki haragszik forduljon fel !
Előveszi a batyuját ,
kinyítja a sőr palackját .
Együnk igyunk szobatársak ,
van itt minden a kosárban !
1969. 04.
Attilának kedves unokámnak
Attila te kis katona
látni szerettelek volna ,
ám elvittek olyan messze ,
" Anyu " nem jut közeledbe !
A messziből azt kívánom
könnyen fussál , mint az álom ,
játék legyen ami nehéz ,
ragyogjon ruhádon a réz !
Tíz hónap könnyen telik
s a mundér is levedlik ,
akkor leszel nagy legény ,
szíved , lelked a helyén !
Egészségben jöjj haza ,
mint kiszolgált katona ,
kurjansd el majd magadat ,
ha megnyitod kapunkat !
Huj ! szevasztok testvérek ,
itthon leszek veletek ,
megfogom a könyv fedelét ,
újra kezdem az " Á . B - Cét !
1969.09.19.
Vicuka unokámnak .
Van nekem egy unokám
Ő egy huncut kisleány
unokák közt legkisebb
de a neve a legszebb .
Vicukának hívják őt
aranyos kis csevegőt .
Nem is olyan kicsi már
gimnázista a kisleány .
Első osztály pacalista ,
máris ő nagy komunista .
Divatot néz s amit meglát ,
mindent magának vindikált .
Ruha cipő és a többi
ő a legszebbeknél köt ki .
Csak a mama győzze pénzzel ,
meg a papa bő erszénnyel !
Ohaja ha nem teljesűl ,
a kis szája félre görbül .
Pottyognak a könnyei
sok zsebkendő szenvedi .
Jókat mondhatok róla
hallgat a tanítókra .
Tanul is ám eleget
szerez is jó jegyeket .
Sport kedvelő s kosárlabda
a legkedvesebb Hobbyja .
Kirándulni szeretne
Csopak az ő terepe .
Szomszéd fiát nézegeti
érthető , ha őt kedveli !
Mérnök bácsi a papa ,
alább fia sem adja .
Mire Vica végez szépen ,
kész a parti mindenképpen !
Ezért a kis gimnázista
sürög forog a konyába ,
Sütést , főzést megtanulja ,
meg ne szidja az anyosa !
Meg is dicsér nagymamád ,
nagyra nőjjél Vicukám !
Kövesd mindég anyukád ,
ő tőle vegyél példát !
Szüleiddel szeretetet ,
testvéreiddel békességet
éltedben megtartsad !
Itt a vers , ha akartad !
1968 . 02. 15 .
Lacikának
Hogy a naptárt forgatgatom
László nap lesz , amint látom .
Üdvözletem tán késik ,
idejében megérkezik ?
Kívánságom névnapodra
a tudásban nöjjél nagyra !
Áldjon Isten minden jóval ,
ezt kívánom szívvel , szóval !
1970.08.04.
Ilonnak .
Annus szól hozzád , hidd el kedvesem ,
jó helyen vagyok , mert nem fáj semmi sem !
Ne sírj Ilon , mert nem haltam meg én ,
porhüvelyem földbe , lelkem mennybe mén .
A földön minden ember téved ,
az égben megtér Istenéhez !
Sándort is itten megtaláltam ,
fülembe sugta , hogy már vártam !
Boldog vagyok , mert nem szenvedek ,
Ilon ne sírj Jézus legyen veled !
Az lesz porrá , mi porból vétetett ,
kezed fogom a csillagok felett !
1971.01.22.