Rózsa és szerelem

Rózsa és szerelem

Rózsák nyíltak a kis kertben
kivirultak a szívemben .
Piros rózsa a vázába ,
lángot vetett , mint a fákja !

A kis kertbe én ültettem
mindennap megöntözgettem .
A szél elhordta illatát
más élvezte a jó szagát .

Ami a szobába került
annak szívem jobban örült .
Egy szerelmes ifjú hozta ,
szívem lángoljon miatta !

Lángolt szívem , de a rózsa ,
elhervadt s lehullt a szírma .
Ahogy hervadtak a rózsák ,
szívem lángját eloltották !

1970.07.26.

A sok emlékeztetésre ! Emlékezz !

Emlékezz ennél nem vágyom már én sem többre ,
az emlékezés legyen szerelmünk őre !
Felettünk a nap is lenyugszik egyszer ,
miért ne lennél hát te is csak ember ?

Ember - oh nem - keringve megy tovább
Vénuszként bolyongsz földi lények útán !
Neked égi malaszt , mi másnak gyötrelem ,
téged sosem bántott az igaz szerelem ,
Ilyen voltál így fogsz elaludni ,
de velem a mennyben sem fogsz találkozni !

1967.11.30.

Emlékek és álmok .

Megbántam a régi álmot ,
valaha vélt boldogságot véled ,
leánykori balgaságom
soha nem lett mennyországom nékem !

Elmultak a legszebb álmok
elhervadtak a virágok véled
megmaradtak az emlékek ,
tőled kapott nefelejtsek nékem !

Ha elszállt is minden álom ,
ami régen összekötött véled ,
az a sok régi emlék
csak megmaradt nékem !

1971.

VIET - NAM

Vietnam  , te halott mező ,
rajtad a szem ,  nagy temető ,
sajnálják a szegény népet ,
az ártatlan szenvedőket .

Miért ez a nagy pusztitás ?
agresszor éljen , senki más ,
ne termeljen , ne szeressen ,
csak a sirnál keseregjen ?

Pusztuljon el az agresszor !
tüntet a nép már annyiszor ,
fiatal és öreg kellett ,,
kiállnak a béke mellett .

Óhajtásuk ám hiába ,
a bomba hull Vietnámba'
Megállitni mikor tudják ,
hogy eljöjjön a szabadság !