2013. november 2., szombat
Az érzet
Félmarathon / Grimes - Be a Body
8. nap
Az egy óra futás jó eső érzés volt . Kétszer akart menekülni székelési kényszerrel . Szerencsénkre kiküszöbölődött . Így teljesen egyhuzamban teljesedett a futás . Egy túlzott bal térd rázkódásnál kapcsolódott vissza az ego , addig kényelmesen észrevétlenül suhant , gondtalanul !
9. nap
Ma ismét fél órát futottam . Térdem nehezen melegszik be . Hangulatom változó volt . Tekints előre , nézz a cél felé ! Figyelmed pásztázza az Útat előtted ! Voltak pillanatok , mikor mintha a táj futott volna mellettem és én egy helyben lettem volna .
15. nap
Nagyon szokatlan volt ennyi idő elteltével - még ha egy kis felkészülés szerű is volt előtte - ekkora mennyiséget ( 2 óra ) megállás nélkül lefutni . A fájás bal térdben már az elején rákezdett , hogy hagyjam abba . Az érzet a 15. körtől váltakozva volt a legerősebb . Holtpontok is voltak rendesen . Az első a 6. kör környékén volt , majd újból jelentkezett a 11 - 12 . kör környékén , majd a 17 - 18 . kör után már csak az volt . Ennek ellenére végig mentem még a hátra lévő 20 percet . Végig vittem a megkezdett kört . Sőt hozzá tettem egy picit . Mivel egy kör , ha jól mértük tegnap autóval , úgy 800 m lehet . Így könnyebb számolni a távot is . A futás végeztével természetesen sétáltam egy kellemes kört .
16. nap
Ma a bal lábat amennyire csak lehet pihentettem . Egyébként összesen 24 kört futottam tegnap , ha jól számolok az annyi , mint 19200 méter . Szóval , ha minden jól megy , s sikerül helyre hoznom/ni a térdemet , akkor nagy rá az esély , hogy teljesítsem a távot . De semmi kép se bízhatom el magam . Fejben jóval hosszabb távra , s lélekben is sokkal nagyobb terhelésre kell felkészítenem magam . Ami a test érzetem volt , hogy olyan volt , mintha úgy a 18.körtől a csípőm környéke is életre kelt volna vagy legalább is már nem lett volna annyira merev . Majd ez az érzet teljesen eltűnt volna . Viszont a testem lendületet és energiát kapott volna . Rövid időre ismét pihentető volt a futás . A végére mind mentálisan , mind testileg elfáradtam . Most úgy 1 óra elteltével kezdek visszazökkenni .
17. nap
Verseny
22. nap
Mostanra ülepedett le a versenyen történtek , ezért most azok a benyomások következnek.
Meg volt a nagy megmérettetés . Sikerült legyőznöm magam . Több szempontból is . Teljesítettem a kitűzött távot . Megküzdöttem a fájdalommal is , ami végig ott volt velem , végig kísért . Az hogy megállnom csak egyszer kellett , amikor pisilhetnékem támadt - ez olyan 5 km környékén lehetett . Onnantól megállás nélkül haladtam . Bár ez nem olyan nagy szó , mivel a fájdalomtól a futásom talán csak kocogásnak mondható . Amivel szembesülnöm kellett , hogy a lelkemnek még jóval többet kell edzeni . Főleg a büszkeséggel . Egy darabig nyomasztott , hogy az utolsó előtti vagyok , s a mögöttem haladó versenyző a legidősebb a mezőnyben . S ráadásul az előttem haladó se fiatalabb nálam . De gondoltam , aki először csinál ilyesmit az ne lepődjön meg nagyon semmin . Sokáig próbáltam győzködni magam , hogy nem a helyezés volt a cél . De a kisördög addig nem hagyott nyugton , míg az előttem haladót meg nem előztem . Ettől kezdve sokkal nagyobb kedvel s " lendülettel " tudtam haladni .
A nagy Budakeszi domb tetejére érve jobbra kanyarodtunk , ahol gyönyörűséges őszi tájon suhantak ( többiek) - vánszorogtam ( én ) által . Majd talán egy túra alkalmával ismét bejárjuk ezt a részt . Majd eljött számomra a borzalom . Az Istenhegyi út . Hát jól megemlegettem az áldóját . Csupa meredekség kilométereken keresztül - LEFELÉ . Hol , más rengeteg időt nyert , ott csak fékeztem s lassítottam , hogy valahogy kibírjam . Minden apró kis jel , ami azt mutatta , hogy közeledek a célhoz örömmel töltött el . Még a rólam készült fotók se érdekeltek annyira . A legnagyobb mosolyt mégis a Déli pályaudvaron elhaladó vonatok kék teteje jelentette . Egészen míg leértem oda , s neki kellett rugaszkodnom az utolsó emelkedőnek . Itt már nehezen tudtam eldönteni mi is fog be vinni a célba : a szívem , a kitartásom , a lelkem , a vágy , hogy ott legyek . De végül talán az a sokszor emlegetett büszkeség , amiből oly sok van , adta a végső égetni való energiát . A büszkeség , amivel elmondhatom magamról , hogy megcsináltam .
A célba érve rápillantottam az órára , ami folyamatosan pörgött . Homályosodó látásommal tekintettem rá . S olyan 2 : 31 és 2 : 32 között valahol érhettem be . A cél után is futottam még , ahogy előre elhatároztam . Majd elkóvályogtam egy üres helyre és lerogytam .
Üres voltam . Teljesen . Se gondolatom , se testem . Csak a pillanatok sokasága körülöttem , ahogy a már beérkezettek vidáman egymással cseverésznek . S közben csak az észlelése az egész ürességnek . Majd az első eszmélés , hogy fáradtan pihegek és csak pihegek . Töltöm fel magam levegővel , az szétárad a testemben és végtagjaim megpezsdülnek , nyújthatom és hajlíthatom őket . S ahogy így visszatértem lassan . Elfogott az öröm , hogy minden rendben van úgy , ahogy van . Fájdalommal , üresen , egyedül a sok közül . Próbálom megragadni ezt a pillanatot , de nem sikerül , már is tova szalad . Hát még is csak egy futóverseny volt . Amit hogy nekem az emlék , a fájdalom , az öröm és a büszkeségemből elégett hamu foszlányok . Majd ráeszméltem milyen üres még így ez az egész is , ha nincs kivel megosztani , elmesélni ezt az egészet .
Így hát telefonon felhívtam a Kedvest ki a közeli plázában várt rám türelemmel . Majd minden kívánságomat teljesítve hazavitt . S minden melegséggel , ami tőle jöhetett elárasztott . De teljesen ő sem tudott felmelegíteni . Rázott a hideg , s csak takaróztam befelé . Így talált rám az alvás . Csak aludtam és izzadtam . Este felé ébredtem . Még mindig üresnek éreztem magam és csak azt tudtam , hogy ennem és innom kell . Így hát a rákövetkező másfél nap nem is telt mással . Minden falat külön - külön még ízletesebb volt , mint előtte . S semmi más vágyam nem volt csak , hogy beépítsem ismét a szervezetembe . Minden egyes részét , atomját , összetevőjét . S a hiányt valamivel pótoljam .
Egy dolgot elhatároztam , hogy ha legközelebb ilyennel próbálkoznék . Biztos , hogy több időt kell szánnom a felkészülésre , 2 hétnél . Talán majd jövőre .... ? !
Ide pedig biggyesztenék egy - két linket és egy videó klipet a további érdeklőknek .
393 5446 REICHARDT Gergely Alfréd 02:30:57 Férfi 289
http://sportido.hu/timing/result.nsf/0/CAA64280398F6FA2C1257C0D003E4D1F/%24FILE/Felmaraton.pdf?Open
http://www.futofoto.hu/verseny/46-20131023-BBU-felmaraton2013/5446
http://www.youtube.com/watch?v=Fb_0LzBv894
2013. október 29., kedd
Megváltó
Megváltó
Pénteken volt temetése ,
Ő értünk adta életét
Jó volt , szent volt és szeretett ,
ezért kapta a keresztet
Eltemették , megsiratták
Máriák és a Magdolnák .
Három napig feküdt sírban ,
s nincs halott a koporsóban .
Igy mutatta istenségét
megtalálta teremtőjét
Bűnödet , hogy eltörölje ,
a halált is elszenvedte .
Vértanú ma is ki szeret ,
keresztet hord és nem nevet ,
Judás is van mindenféle ,
fordulj el , de ne félj tőle !
Nézz fel Jézus keresztjére ,
hány sebből cseppet a vére !!
Te érted is hullott egy csepp
vigasztaljon téged ez meg !
Harmad napra feltámadott
az Isten példát mutatott .
Aki hittel hord keresztet
azé lesz az örök élet !
Húsvétkor e gondolatot
hirdetik templomban papok .
Isten fia feltámadott ,
feltámadott , feltámadott
1971.04.11.
Élek .
Ne mondjátok , hogy élni jó ,
ne mondjátok , hogy élni szép !
Én tudom azt nagyon ,
keserves az élet , ha egyedül vagyunk !
Kinek a párja föld alatt ,
oda vágyik az is .
Ő letörölné könnyeit ;
Ne sirj veled leszek megint ?
Meddig e kínzó gyötrelem ,
mikor jön értem el ?
A kínok kínja éget ,
erőm már elhagyott ,
piros pünkösd napján ,
oly egyedül vagyok !
Megmondtam neked , hogy az én életem már csak keserűség.
Tizenkét éve meghalt nekem a lét ,
mikor drága férjem halottan elvitték .
1976.06.11.
Jézus születése .
Mostanában úgy a Rádióban , mint a Televízióban sokszor előadnak egy - egy dokumentum drámát az elmúlt világháború eseményeiből .A kortársak akik hallgatói vagy nézői az eseményeknek , ismételten átélik a háború borzalmait . A fiatalabb korosztály meg fél , hogy esetleg ők is részt vehetnek ilyen borzalmakban . Tehát úgy az idős ember , mint a fiatal együtt kéri a " Mindenhatót " , hogy örökös béke legyen a népek között és soha többé ne legyen háború !
Diák lány voltam mikor kitört az első világháború 1914 - ben . A katona köteles férfiakat , de még a 17 - évet betöltött ifjakat is , sokat az iskola padjából vittek ki a frontra .
Apámat és bátyámat csaknem egyszerre vitték katonának . Mi otthon maradt leány gyermekek meg anyámmal együtt sírattuk őket . Minden családban sírattak akkor valakit , vagy az apát , vagy a fiut . Azután jöttek a háborús hírek . Ki halt meg ,ki esett fogságba ? Betört az ellenség Mármarosnál ! Menekültek ezrei futott keresztül az országon ! Jaj és jaj mindenütt ! Később apámat betegsége miatt felmentették , de bátyám végig harcolta a háborút a békekötésig . Egyik frontról vitték a másikra , levelet is ritkán kaptunk tőle .Ha késett a levél , anyámat alig tudtuk vigasztalni , mert mindég azért sírt , hogy biztosan elesett , másképp írna !
1916.dec.24-én készültünk a szent estére . Szokás szerint együtt volt a család , csak a bátyám hiányzott .
Mi nagyobbak diszitettük a fenyőfát s közben beszélgettünk arról , hogy most a háború közepette milyen nagy szükség lenne rá , hogy valóban megszülessen Jézus a békesség királya ! Úgy éreztük , hogy a haboruban is van karácsony .
Este meggyújtottuk a gyertyákat és körül álltuk a fát és elkezdtük énekelni a karácsonyi éneket - " Mennyből az angyal lejött hozzátok " .
Ekkor kopogtak az ajtón . Vajon ki lehet nézünk egymásra . Ilyen későn már nem járnak a kántaló gyerekek . / Ugyanis abban az időben szokás volt 3-4 fiú gyerek elindult " Betlehemmel " kántálni . /
Kinyílt az ajtó és a szobába belépett a bátyám , akit akkor szabadságra haza engedtek . Anyámmal s apámmal együtt öleltük , csókoltuk és nagyon , nagyon boldogok voltunk . Azon az estén úgy éreztük , hogy nekünk igazán megszületett a Jézus a Megváltó .
Boldogan énekeltük most már a bátyámmal együtt " Az Isten fia kia született .... "
1970.12.23.
Szüleim esküvője
Lacika és Zsóka esküvője
Ezt a napot nem felejtem el soha ,
hiszen az esküvőd volt drága Lacika !
Szerelmes , a szőke kislány , Zsóka , fogta
a kezed , hogy ne eressze el soha !
Ilyen boldog én csak akkor voltam ,
mikor nagyapád kezét fogtam .
Szerető unokámat láttam az eskető teremben ,
Sírásra fakadtam akkor örömömben .
" Isten áldd meg a magyart " hallgattam boldogan ,
Isten áldd meg e párt is , én erre gondoltam !
A tanács elnöke szép beszédet mondott ,
ő is azt kívánta : " legyetek boldogok " !
Elmondatta velük a boldogító igen - t ,
............... László és ........... Erzsébet ,
férj és feleség vagytok , az Isten legyen Veletek !
Az unokám férfi , a kislányból nő lett ,
az esküvő után kezdődhet az élet .
Az esküvő nagyon szép volt , és a násznép álmélkodott ,
Ilyen szép párt még nem látott !
Eseketés után a násznéppel az ifju pár a szülők házába ment ,
ott kezdődött , ami nem volt , nézhetünk nagy lakodalmat .
Az udvaron volt nagy sátor , feldiszitve olyan szépen , akár Mátyás korába is beillett volna .
Sátor alatt a terített asztalok , a násznépre vártak éppen , kicsinyek és nagyok , férfiak és asszonyok .
A rendezők leültettek mindenkit , volt talán kétszáz személy itt .
Kezdődött a vacsora , közben szólt a muzsika , fülbemászó volt dala , jól esett a vacsora .
Annyi étel , ital ,mi volt rég' egy falunak elég volt .
Később a kör közepén táncra perdült a vőlegény ,
Táncolt ott mindenki , velük együtt még én is .
Éjfél után megfogták a menyasszonyt , és aztán felkonyolták ,
Az asszonyruhát reahuzták .
" Eladó az új asszony ! - kiabálták .
Ki nem táncol vele máma , törjön ki a keze - lába .
Aki pedig táncolt véle , előbb fizetett érte , csak igy vehette meg .
Igy lett tele a kosár , gazdag lett az ifju pár .
Végre aztán Lacika Zsókát kosarastól felkapta , s ölbe' vitte szem elől ,
Holnap majd előkerül .
Legyetek hát boldogok , kedves ifju házasok !
Ezt kívánja mindenki , köztük Málnassy Nagyi ,
ki e lantot pengeti .
1975.08.02.
Múlandóság
Ötven év - " Aranyoklevél "
Mikor a " Diplomát " átvettem ,
a két " Fő - Fővel beszélgettem ,
közben aztán megígértem ,
hogy mi történt , rimbe szedem .
Megígértem meg is tartom ,
e sorokat kézbe adom .
Ötven év telt el azóta ,
hogy felléptem a dobogóra .
Most mi is juthatott eszembe ,
bevezettek egy nagy terembe ?
Beléptem ,de alig hittem el ,
itt mindenki engem ünnepel ?
Tanítói ötven évem
ünnepeltük igen szépen .
A pohár köszöntök sora ,
emlékeztetett a múltra !
A kis úttörök énekeltek ,
hátrányosnak , hogy ne felejtsek !
Egy kis verssel öt piros szegfű
az ötven évet jelképezi .
Másik kislány ismét egy verssel ,
kézben két könyv " Parasztok " címmel .
Olvasni szerettem én mindig ,
e két könyv a legszebb ajándék .
Köszöntöttek a vezetők is ,
hálás vagyok ezért én is !
Jöttek a kartársak kikkel tanítottam ,
egy percre szinte megfiatalodtam .
Az ajándékok amit kaptam ,
örömömben sirva fakadtam !
Az igazgató helyettese
a " Diplomát a kezembe tette "
Azt hittem álom az egész ,
de a kezembe volt a bizonyíték !
Névnapra
Sándor napja közeleg ,
kergessük a felleget !
Borúlátó ne legyél ,
mulass ,igyál és egyél !
Míg a borból van elég ,
soha semmitől se félj !
Hamar mulik az élet ,
jóból vedd ki a részed !
Vidáman élj sokáig ,
még husz neved napjáig !
Akkor leszel hány éves ?
Folyton - folyvást csak nevess !
Míg kedélyed megmarad ,
fiatalnak tartsd Magad !
De ha iszol , gondolj másra ,
például sógorasszonyodra !
Tölts egy kulacsot tele ,
én is iszom belőle !
Jóból is megárt a sok ,
kérd meg Etukát , mit mond !
Ittál - ettél eleget !
Csinálj most már egyebet !
Fogd meg jól a kapanyelét ,
tisztisd meg a szőlőtövét !
Más dolog is van elég ,
ne csak igyál és henyélj !
S ha nem hallgatsz a szóra ,
ismét csenget az óra !
Mert a munka nemesit ,
sőt meg is fiatalit .
Ígéretem megtartottam ,
Sándor napja meg is irtam
szép köszöntő versemet ,
ez az ajándék Neked ,
amit küldök a távolból ,
Válogass most a javából !
Hit , remény és szeretet ,
kísérje az életed !
Végrendelet
Gyermekeim és unokáim
nektek szól e végrendelet ,
ha lelkem felszáll Istenéhez ,
porhűvelyem elégettessétek !
Ez volt utolsó kívánságunk ,
ettől semmiképp el nem állunk !
A fedezetet rá itt hagyom ,
megtaláljátok , hol írásom .
Hatvanat a sírba hol jó
férjem hamva vár rám ,
tétessétek mellé csendben ,
úgy nyugszunk meg mind a ketten !
Mi megmarad aztán szépen
osszátok ketté illőképpen !
Jó testvérek maradjatok
és legyetek nagyon boldogok !
1971.06.02.
Bucsuzás
Elbucsuzom csendben édes gyermekeim ,
és letörlömgyorsan a fájó könnyeim .
Köszönöm a sok , sok kedvességet ,
Haza most már megnyugodva térek .
A ciráki napokra otthon is gondolok ,
hiszen Várpalotán csak egyedül vagyok .
Csak a barátaim keresnek meg sorban ,
Vajon meggyógyultam a sárvári tóban !
Meggyógyultam - mondom - ,csak a szívem fáj még ,
Az nem gyógyul meg halálom napjáig .
Cirákon minden jó volt , csak a Kingi a gonosz ,
ő tőle örömmel elválok .
Ugy érzem , nem jó bucsuzni a kedvesektől ,
szerető gyermekektől .
Isten veletek kedvesek ,
Néha rám is emlékezzetek .
1975.10.17.
Szép iskolám Túri Téren
ugy nézek rád ahogy régen ,
de búcsút végkép nem veszek ,
feléd mindég integetek !
Kartársaim kik taníttok ,
e pár sorral búcsúzhatok:
Előre a tudományért
békéért és szabadságért !
1972.10.06.
Népünk
Öttusázok a dobogón .
Ha kicsi is az országunk ,
de nagyra nőtt tudományunk ,
már ami az öttusát illeti !
Lovagolni , úszni ,fútni
vivni no meg célba lőni
már ami Balcóékat illeti !
Örűlünk mi sport kedvelők
a versenyre is figyelők
már ami magyarországunk illeti !
Drukkerek és nem drukkerek ,
rokonok és idegenek
már ami a tapsokat illeti !
Továbbra is azt kívánjuk
így álljon a magasságuk ,
már ami a dobogót illeti !
1966.11.11.
Ezer év
Ezer évet sirat a nemzet ,
mert nem születnek már oly nagyok ,
hogy előre vigyék a népet ,
kik példát mutatva magyarok !
Az ezer évet emlegetjük ,
az ifjúságot elengedjük ,
de ki alkot majd szebb hazát ,
ha elhagyja mind otthonát ?!
E korból jövőnk kit ékesit ,
ha István és a többi nagyok
munkája harca nem lelkesit ,
a csillag a mult mond hol ragyog ?
1970.
A hazában mindent a népért !
Mondd mondhatja magadnak egy tettet ,
mellyel az országot felemelted
István királyunk szellemében ?
Legyen köszönet hálla érte ,
Magyarország megérdemelte !
Gyáván e hont fel ne add ,
magyarnak hiven megmaradj ,
ha ló kell hát üljél lóra
és forgass kardot magyar módra ,
bátran védjed szép hazádat ,
ha az ellenség hátba támad !
Vészesen a hazaszeretet
igy szerzel majd méltó nevet ,
ne hátrálj soha gyáva módra ,
dicsőség legyen minden óra
a harcban hősként megmaradj
s e hon mindig magyar marad !
" A nyelvében él a magyar "
tanuljon bár más nyelveket
Ne felejtsd az anyanyelvet !
vannak kik másképp beszélnek ,
hazádban a nép testvéred ,
s mind megbecsüld kik itt élnek !
1970.
Beszélgetés Z- vel .
Anyámnak írtad a levelet
mert bosszút lihegtél afelett ,
hogy az igazit megtaláltam ,
te reád többé nem is vártam !
Nagy nagy bosszúról álmodoztál ,
és kerestél míg megtaláltál ,
örök szerelemről beszéltél
és minden hibát reám kentél !
Ám a szavad hiába zengett ,
a multat sem érdemelted ,
asszonyoktól leányokhoz jártál ,
úgy igaz , hogy csak reám vártál ?
Sok még a nő Szeretheted ,
aki majd el is megy veled ,
engemet rég elvesztettél ,
reám ne is emlékezzél !
1966.
2013. október 28., hétfő
Mesék
Mese
Egyszer volt , hol nem volt , volt egy kicsi lányka
s alig cseperedett a királyfit várta !
Haljatok hát csudát , talált is már egyet ,
ki kezébe fogta a mese kilincset !
Az volt az érdekes , hogy ez a királyfi ,
a mesekönyveket pult mellől hozta ki .
Sokan kértek tőle szép mesés könyveket ,
de a kicsi lánynak ő mondott meséket .
Oh ezek a mesék olyan szépek voltak ,
porcelán babákról s virágokról szóltak !
Egy porcelán babát Bözsikének hívtak ,
és ne sírhasson álomba ringattak !
Régen mesél ő már ne is legyen vége ,
királyfi meséit oly szépre szőtte !
Kint a játéktéren hallgathatta őket ,
otthon is elmondta a virág meséket .
Végre a királyfit pult mellett nem látták ,
idegenbe vágyott és oda disszidált !
Álkirályfi volt ő , nem mesél már többet ,
könnyen elengedte a mesekilincset !
Közben a kisleány nagyra cseperedett ,
nem kívánta többé a hazug meséket .
Valóságra vágyott , igazi mesékre ,
tán hogy minden gyermek tanuljon belőle !
Egyszer álkirályfink gondolta magában ,
ismét visszamegyen a régi hazába !
Bár az ország szebb volt , mint mikor elhagyta ,
de akinek mesélt a lányt nem találta !
Az ajtóról letört rég a mesekilincs
s nem kötötte a lányt többé ez a bilincs .
Mert a királyfi többé a lánynak nem kellett ,
egy derék legénnyel házasságra lépett !
Boldogokis voltak , talán most is élnek ,
ám az este eljött s vége a mesének .
1966.10.30.
Mennyus és Virág (a tehén )
Egy kisvárosban élt valahol a mester
műhelyben dolgozott éppen négy emberrel ,
kettő már segéd volt ,kettő még tanuló ,
a munkájuk pedig igazán csuda jó !
Reggeltőlestélig csak a vasat verték ,
délben pedig a jó falatokat nyelték ,
mert jó volt asszonyuk , főzött is eleget ,
hogy jól tartva mindig a dolgozó népet.
Nem panaszkodtak ők még a mesterre sem ,
büntetésből soha nem vert meg egyet sem ,
szép szóval oktatta , ahogy ma is illik ,
a jó mesterüket most is emlegetik .
Egy inas fiunak Mennyus volt a neve ,
pihenő idejét mulatságban lelte ,
ám egy alkalommal nagyon is megjárta ,
sok bort talált töltni az üres pohárba !
A munkája mellett az is volt a dolga ,
hogy a fejős tehént etesse , gondozza ,
amikor haza ment , nem tudta mit csinál
kertből kórót hozott s a " Virágra " talál .
Amit meg kigondolt meg is tette rögvest ,
költögetni kezdte a békés tehenet ,
és a szegény jószág nagyott bődűlt rája ,
felállt azon nyomban , hogy az ételt várja .
A fiu meg hordta a kórót elébe
és nótát fújt hozzá nagy hirtelenjébe ,
mert arra nem gondolt , hogy bent a lakásban
a két segéd alszik puha nyosolyában .
Fujta a nótáját : " Egyél Virág kórót ,
szeretlek én téged , hisz itt anyád nem volt ,
apád helyett pedig apád vagyok néked ,
egyél hát sok kórót , én törődök véled ! "
Ennye teringettét , ébred fel a legény ,
Mennyus után nézek , megbolondult szegény !
és kimegy utána galléron ragadja ,
szobába röpiti és az ágyba nyomja !
Reggel kisüt a nap és a fiú ébredt
elvégzi a munkát ,de nem kért ebédet ,
a többiek pedig azzal bosszantgatják ,
tán jobban megennéd most a Virág kosztját ? !
1966.10.31.
2013. október 27., vasárnap
Fáj az élet
Fáj az élet
Tudod vagy nem ; mért fáj az élet ,
ha betöltötted a hetven évet ?
Nem lesz melletted senki sem ,
kiket szerettél , marad az Isten !
Szerető hitvesed halott
már öt éve eltávozott.
A szíved fáj vérzik , sajog ,
hogy te még élsz ez a bajod !
Két gyermeked van , kit
felneveltél féltve ,
s te szegény anya egyedül
maradsz végre !
Az egyik elment messze tőled ,
a másik itt van a közelbe ,
s neki éppen elég a terhe !
Nekem a vágyam egy csupán
elviselhető legyen a magány !
Végre , ha a nagy kaszás üzen ,
kérem ne késsen , csak vigyen !
1969.10.15.
Ferenc napra
Ferenc napján fúj a szél ,
Ki tudja mit beszél ?
Én megértem a szavát ,
ha elkiáltja magát !
Vígan éljen sokáig ,
számos neve napjáig !
Ő az órák doktora ,
Éljen '' Tik - Tak " tudora .
Árvíz.
Szőke Szamos szülővárosomban
langyos vized kisért álmaimban
régen volt midőn még játszi kedvel
usztunk a parton gyermeksereggel .
Szelíden folytál akkor , hisz tudom ,
félni a víztől nem is volt okom
később , fürdés után nagy boldogan
danolva haza ballagtunk sokan .
Tán emlékszel a diák seregre ,
kik töltéseden jártak fel és le ?
Leckét magoltak s hozzád beszéltek
és tőled ők egy cseppet nem féltek .
Szőke Szamos elhagytalak régen
Szatmár és te itt élt a szívemben .
Egyszer kétszer fel is kerestelek ,
hozzád füztek a diák emlékek .
Ezerkilenszázhetvenet írunk ,
Szőke Szamos tőled megborzadunk ,
Túrral és Krasznával egybefolyva
rátörtél a sszülővárosomra !
Földig romboltad a sok sok házat
te pusztító szennyes nagy áradat !
Fürödni nem vágyhat senki benned ,
a borzalmas munkát elvégezted !
Most szülők , gyermekek sírnak ,
és az újságok te rólad írnak !
Ily nagy pusztítást mond miért tettél ?
Szamos te ellenséggé lettél !
Az ellenséget nem szeretjük ,
ahonnan jön mi visszaverjük .
Vigyázz medredbe folytunk téged ,
az emberek elbánnak véled !
Ott van a gáton az unokám is ,
miattad aggódjam ő érte is ?
A Tiszáról tudtam veszedelmes ,
az embereknek most sem kegyelmez .
Ismét ijeszget a piszkos árral ,
embert fenyegetés annyi kárral ,
házakat , meg sok munka gyümölcsét
és elveszed a jövő kenyerét .
Folyók , vizek , de sokat ártatok ,
vagy tán ti sem lelitek nyugatotok ?
Óh természet nem szégyenled magad
úralommal ily pusztításra ragad ?!
Szamos , Tisza és a többi vizek
elegünk volt most már el veletek !
Bár az Isten parancsolna néktek ,
s a Természet bújnak el veletek !
1970.05.29.
Emlékek
Emlékszel tavaly ezen a napon
játszott a napsugár az ablakon ?
Játszott velem is mint reménysugár ,
" Szeretsz ? " " Szeretlek " - boldogság az ár !
Emlékszel akkor milyen szép volt minden ? !
A zsongó tömegben csak mi voltunk ketten .
És szólt a hegedű , szállt felénk a nóta ,
de a cigány ezt is csak nekünk huzta .
Akkor ébredő vággyal néztem szerte - szét ,
ma tört reménnyel vágyom m ég feléd .
Az ima ajkamon halk sóhajba vész ,
a hit biztat reménnyel , hogy még visszatérsz !
Ma már nincsen nó , sem tavaszi álom ,
visszatértedet is tán hasztalan várom .
Itt ülök szobámban és várom a reggelt ,
évforduló volt ez - hogyan mikor telt el ? !
1920.11.30.
Az ötvenedik közeleg !
Lám meghátrált jó előre ,
ne számítsak igéretére ?
Én elengedem a tartozást ,
ki tudja , kinek adta át ? !
Jó éjszakát !
1969.11.19.
Szerelem
Vajon feltámadt a régi szerelem ,
annyi idő útán az újat temetem .
Találkozhatom a régi ideállal ?
Szívem Őt síratja minden dobbanással .
Őt kivel egy élet bajait hordoztam ,
két gyermekkel neki örömet okoztam .
Újjal cseréljem fel kedvesem a holtat ,
hiszen most temettem szerelmem a multat .
Bár szerelmem voltál igaz te is nékem ,
de már elfeledtem hidd el nagyon régen !
Az ő szelidségét és az ő jóságát
sosem felejtem el , sem útolsó szavát !
Te okoztál nekem mindig csak fájdalmat ,
az ő szeretete elfelejtette azt .
Soha el nem hagyom , hűsége többet ért ,
mint a te szerelmed , ami rég véget ért .
1966.04.07.
Emlékezés Szatmárra
Emlékszel Testvér egy-egy szép napon
jártunk Szatmáron nagy-nagy szabadon ?
Vakáció volt és nem tanulás ,
de szép az élet és az ifjúság !
Emlékszel Testvér milyen szép volt minden ?
korzón sétálni szerelmünkkel ketten ?
Kihallatszott az ivóból a nóta ,
a cigány akkor a te nótád huzta .
Emlékszel testvér a régi útcákra ,
s azóta kedves lett régi iskolákra ?
A jó , de szigorú sok kedves tanárra ,
a diák szerelem ártatlan csókjára ?
Ez régen el is mult , tán nem is volt igaz ?
Most az öreg diák emlékszik csak .
Igy elmult minden elkerűltünk rég ,
ha hinni tudnánk vágynánk még feléd !
Oh szép Szatmár én szülő városom ,
emlékedet a szívembe zárom !
Ha meghallom azt a régi nótat ,
" Kék nefelejts " siratom az ifjuságom multját !
1968.06.30.
Rózsa és szerelem
Rózsa és szerelem
Rózsák nyíltak a kis kertben
kivirultak a szívemben .
Piros rózsa a vázába ,
lángot vetett , mint a fákja !
A kis kertbe én ültettem
mindennap megöntözgettem .
A szél elhordta illatát
más élvezte a jó szagát .
Ami a szobába került
annak szívem jobban örült .
Egy szerelmes ifjú hozta ,
szívem lángoljon miatta !
Lángolt szívem , de a rózsa ,
elhervadt s lehullt a szírma .
Ahogy hervadtak a rózsák ,
szívem lángját eloltották !
1970.07.26.
A sok emlékeztetésre ! Emlékezz !
Emlékezz ennél nem vágyom már én sem többre ,
az emlékezés legyen szerelmünk őre !
Felettünk a nap is lenyugszik egyszer ,
miért ne lennél hát te is csak ember ?
Ember - oh nem - keringve megy tovább
Vénuszként bolyongsz földi lények útán !
Neked égi malaszt , mi másnak gyötrelem ,
téged sosem bántott az igaz szerelem ,
Ilyen voltál így fogsz elaludni ,
de velem a mennyben sem fogsz találkozni !
1967.11.30.
Emlékek és álmok .
Megbántam a régi álmot ,
valaha vélt boldogságot véled ,
leánykori balgaságom
soha nem lett mennyországom nékem !
Elmultak a legszebb álmok
elhervadtak a virágok véled
megmaradtak az emlékek ,
tőled kapott nefelejtsek nékem !
Ha elszállt is minden álom ,
ami régen összekötött véled ,
az a sok régi emlék
csak megmaradt nékem !
1971.
VIET - NAM
Vietnam , te halott mező ,
rajtad a szem , nagy temető ,
sajnálják a szegény népet ,
az ártatlan szenvedőket .
Miért ez a nagy pusztitás ?
agresszor éljen , senki más ,
ne termeljen , ne szeressen ,
csak a sirnál keseregjen ?
Pusztuljon el az agresszor !
tüntet a nép már annyiszor ,
fiatal és öreg kellett ,,
kiállnak a béke mellett .
Óhajtásuk ám hiába ,
a bomba hull Vietnámba'
Megállitni mikor tudják ,
hogy eljöjjön a szabadság !
Várom a Holdon
Én megszülettem
lettem a földön s
lelkem temetem ,
és elaludtam
talán álmodtam ,
Holdon a váram ,
erre ébredtem .
Jajj ! mért születtem ,
ha eltemettem ,
lelkemet nekem ?
Ne aludj soká
fuss valahová ,
hogy várad a Holdon
tied maradjon !
1971.06.17.
Margit napra Székely kortársnőnek.
Margit napra fúj ma a szél
ez a szép név nekem szól
Gyerek szívét összekötő,
míg virágot hint a mező .
Margit szive tiszta jóság ,
a beszéde meg orvosság ,
kérdez , felel is egyszerre
benne minden szeretete !
Mint a nyíló gyöngyvirága
mosolyog a két orcája ,
testvér , kortárs is egyszerre
a szív jósága van vele !
Ne érje őt bánat soha ,
teljesüljön minden vágya ,
kivánságom Margit napján
rózsa hulljon lába nyomán !
A pacsirták énekelnek ,
azok is köszöntenek Téged ,
szeretetem küldöm feléd ,
fogadd tőlem e versikét !
1973.06.10.
Találkozás .
Egyszer megáll az óra .
elhallgat a tik-tak ,
fáradt nagyon a gazda
szíve végsőt dobban .
Egyedül van régen ,
nyolc éve elhagyott ,
szerető drága férje
már azóta halott .
Két gyermeket nevelt fel ,
körülte nincs egy se ,
egyedül tér nyugvóra ,
Szegény minden este .
Fekszik lehunyt szemekkel
s könnye megered .
Jézust hívja segítsen ,
ezt bírni nem lehet !
A megváltó segített ,
Ne hullass könnyeket ,
vigasztaljon a tudat ,
együtt lesz lelketek !
Jól esett a vigasz ,
ám közeleg az est
s a bús özvegy könnye ,
újra csak megered !
1972.09.03.
Csalódás.
Szerettelek és te is szerettél ,
szerelmeddel oly boldoggá tettél !
Kart karban öltve jártunk szüntelen .
nem gondoltam , hogy lehetsz hűtlen .
Csalódtam benned , mással jársz mostan ,
igaz lenne azzal is boldogan ?
Nem kívánom , hogy büntetésre lelj ,
de minden nap képemmel ébredj fel !
Később talán én is elfeledlek ,
nálad hűségesebb szívre lelek .
Én is boldog leszek akkor tudom ,
és nem gondolok rád ezt fogadom .
Addig talán járok bánat utat ,
a te szíved is utánam kutat ,
mert nem lehet azt könnyen feledni ,
hogyan tudtuk mi egymást szeretni !
1922.06.08