2009. január 29., csütörtök

Bohóc világ

Gyerünk,gyerünk
egyre feljebb! -
mondogatja sötét lelkünk.
Lessük meg Istent!
Ha van, s nincsen
hát kilőjük a rakétát!
Űr lett az űrben
a csillagok háborogtak,
keressük máshol
zűr teremtőjét mi
más gép okoskodtunk
kerestük annyi éven át
de pénze se volt elég rá
hogy megtaláljuk ő magát

Hát játsszuk el Őt!
Legyünk génsebészek!
Szent szakleírást betépve
tudjuk már. Porból lettünk
s porrá leszünk.
A bohócunk
készül már s arcunkba nevet
Ez a majom,hogy lett ily beképzelt.
Hisz az ág is rég dobta, soha nem is húzta
vissza.
Föld is reng,hogy elnyelje,
de megemészteni ő sem tudja.
E nagy arc, mely végtelenbe köpött
magát találta nyakon.Szidott

mindenkit,hogy lehet ily goromba.
Rászegezte kérdését fejekre:
Mért lenne hibás,hisz ő
A megoldás? Az
kinek szemében szálka
göcsörtös gerenda. Még is
másét kaparja.




2009. január 27., kedd

Fátylak fejlődése





Fejlődünk!Tanulunk!Ez lenne a célunk!? Sok iskolát végig járunk.Járatnak velünk. Óvoda,általános,középiskola,egyetem és Élet.S melyik a legfontosabb ezek közül. Szerintem az Élet!Ez az a lehetőség ,ahol legtöbbet fejlődhetünk.
Rengeteg tudást felhalmozhatunk.Elbújhatunk mögé,alá.De semmit sem ér,ha nem tudunk másokat segíteni, inspirálni.Teli vagyunk örökölt,velünk született, felvett mintákkal,szokásokkal.Le kell vetni őket,mint bepiszkolt ruhákat.Bedobni a mosógépbe s tisztítani.Átrágni,figyelni.Míg meg nem tudod,hogy miket is pakoltál magadra.Mire van szükséged az Úton. Hisz ,ha mindent magadra veszel. Nehézkes leszel.Hegyet mászni se érdemes hűtőszekrénnyel.
Mi még is ezt csináljuk. Tanulunk,fejlődünk. Külsőleg. Technikailag fejlődünk.Egyre távolabb látunk a világűrben. Újabbnál-újabb gyógyszereket fejlesztünk, újabb és újabb betegségek ellen.Egyre gyorsabban kapunk meg mindent: információt, távolságot,kalandot. De magunkról keveset tudunk.Halhatatlanok sem lettünk.
De mindig jut időnk háborúzni,veszekedni,ócsárolni,becsmérelni,becsapni egymást. S hiába ismerjük fel rendszeresen, hogy mennyire hitvány fajjá váltunk a bolygón,ami az Otthonunk.
Ahelyett, hogy megvédenénk közösen. Elpusztítjuk. S inkább tovább költözünk. Mert az egyetlen,amit a legtovább érdemes megtartani - egyesek szerint- a Hatalom.Szerintem nem a Hatalom a legfontosabb,ha nem a Harmónia. Összhangban lenni a világgal. Egységben lenni vele.Békében. Most előre rohantunk külsőleg, technikailag , de a belsőnk nem itt jár. Lemaradt.
A Hatalom örül,mert végre,olyan Fátyol van előttünk,amiből nehéz kikeveredni kocsi,lakás,hírnév,hitel, s mindenből a legtöbbet. A Harmónia szomorkás,mert tudja,hogy a Fátyol félre tolható. Nem kell mindenből a legtöbb. Hisz kevesebbel is boldogan lehet élni.
Remélem a Harmónia megtarthatja a Szabadságát, a Hatalom meg a hatalmát.Hisz a Harmóniának nem kell a hatalom.Sőt soha nem is kellett. Nekünk meg csak Béke kell.