2016. december 28., szerda

S akkor következzenek a középiskola utáni idők.

28.

            Kedves Eszter !
            ne fuss el
            mikor e levelet olvasod
            s gügyögő beszédemet hallgatod

            mikor gügyögök
            benned gyönyörködöm
            s szavaim hamisan zengenek
            szépséged tiszta hangjait

            hallgatni kínos
            a csend meg hangos
            hát mond mit tegyek?

            lépteid várom
            de ha nem hallom
            barátod hagy legyek ?!

1997.szept.26.

29.

           A város sötétjének közepén
          áll egy villanylámpa
          magányosan, ahogy általába'
          a tövében egy fa áll ŐSZintén

          Szél suhan át a fán,
          s levelei lomhán lebegnek
          a félhomály félénk fényének,
          hogy az Ő Szineit ámulják.
     
         A sárgát, a bordót, a barnát,
        melyek szépek a teremtés mozaikján,
        de szomorú színek az emlékek palettáján
        hisz már festette egy nő haját, száját, arcát.

       Vöröslik már az ég alja
        a lámpa lángja kialuszik,
        s a látomás szelíden eltűnik
       ennek voltam vak szemtanúja.

1997.nov.14.

31.

                 8 után

        Mindennap 8 után
        ujjaim fonódnak dobozán
        benne a sok édesség
        összehoz minket az éhség
        beleestem az ízébe
        Ez az After Eight
        mondom is, hogy Jó ét-
        vágyat !
        Kérsz? De még hányat?

1997.dec.6.

32.

             Itt járt a Mikulás
             láthatod
             az ablak zúzmarás

             Csempészet ajándékot
             polcodra
             egy-két darabot

             Virgács nincsen
              jó voltál
             kedves kincsem

            Gyerekeid szeretnek
            Higgy nekem !
            Nem vagyok én eretnek

1997.dec.6.

33.

               A bennem bolyongó Istenek


        Érzem, hogy kavarog
        a galaxisunk
        vagy bennem vagy
        rajtam kívül
        de kavarog.

      Kedves Merkúr
      utamon kísérsz
      alfától az omegáig
      és lázítod vérem,
      hogy láss világot,
      de mind hiába,
      ha kegyetlen a
     szerelem istennője

     Vénusz , bár úgy
     csillognál bensőmben
     akár az égbolton
     és mutatnád az
     utat- mint az eltévedt
     hajósnak a kedveshez

     Mars belőlem !
     Te alattomos csalárd rész
     vörös lángok és kutyák
     marjanak szét
     de hamar.

     Egek ura nyers erőddel
     segíts leküzdeni gondjaim,
     hogy később védelmezned ne keljen
     hatalmas Jupiter.

     Uranosz tartsd fölém
     hatalmas kék
     tündöklő vásznad
     hadd merüljön
     el benne szemem

     A foglyod vagyok
     míg létezem
     majd szabad leszek
    időtlen- időkig és csak
    akkor találkozunk, ha
    lesz időd rám, öreg
    Szaturnusz

   Neptunusz maradj
   helyeden vagy ásd el szigonyod
   hisz kiszámíthatatlanságod
   csinált már épp elég galibát

  Én is hozzád érkezem
  végül Plutó, mint
  akárki más, aki
  bejárta ezt a körkörös
  sehova se vezető
  keserves utat.

1998.jan.20.

34.

                    Földalatti lények

       
       Nagyvárosnyi szemét halom
       alatt, ember kéz ásta alagút,
       hol színes férgek zakatolása
       torzítja rothadt fejű
       vízköpőként gubbasztó
       gnom álmát,
       melyben gennytől ellepett
      fekélyes világából átléphet
      a fehér fénytől áradó
      Kánaánba.
      S ott felkiált. Már úgy
      vártam a ......

1998.feb.23.


35.

                   Gyros pitában


         Nyársra tűzdelt pulykamellek
         forró izzadt hévben égnek
         ujjal tágított pitába
         vörös és nagy hús darabka
         nyomul egyre beljebb
         étvágyad még erősebb
         tömjél még bele uborkát
        öntettel öntözd a pitát
        és már kész az étel
        mindenki imádja hasát
        ez alól nincs kivétel

1998.08.20.

36.

                    Úgy, mint ...

         úgy, mint a sivatagban bolyongó
         veszett véreb, mely keresi a
         hozzá illő aszimmetrikusan
         fénytörő homokszemcsét úgy,
         mint a cédrus, melyet
         Csontváry csodásan felfestett a
         vászonra, mely magányosan
         áll szírt fokán sós levegőtől
         martan, úgy , mint én
1998.09.17
         mikor szemben állok önmagammal
         nézem álmos képem
        a mosdónál kétségbe esve
        várom a hangot, ami- nincsen-
        hívna vissza maga mellé
        az ágyba
         12. 19.

37.

                    Teret

         tér, utca, sikátor
         öklét rázó diktátor
         bár, presszó, kocsma
        még több katasztrófa
        temető és Isten temploma
        gyilkosság, rablás és panama
        busz, vonat, metró
        ezt adja a híradó
        ez itt kész röhej
        ennyi ócska közhely
        béke, egység, szeretet
        legyen ez a közöny helyett

38.


                     Műhely


         Olyan vagy, mint a művirág
         a polcon, akárhogy ölel, hajol
         körül a levél, szirmaidat nem
         nyitod
         Elnézem mosolyod, oly mű
         mint nevetésed, s tán csókod
         légy mű, mű, műtétet hajts végre
         rajtam, vágd le szerelmem bimbaját
         víz hiánnyal lohaszd kedvem
         érezzem magam földként egy
         művirág száránál kit locsolnak
         csak úgy sajnálatból, még is
         szart se ér ez a műkedvesség,
         hisz attól is csak száradok, hisz nincs
         kit tápláljak, növeljek
         s kedveskedjek neki sójaimmal
         Hagy mű, mű, művészkedjek
         életemmel, de ez már túl sok,
         nem bírom, hiába mondom
         a valós bókot, hiába dicsérem
         az igazi szépséget és kedvességet
         Jön, jön a halál, nem a mű, s ál,
         hanem az igazi aljas, megalázó, bús
         halál, síromra jön majd a sok
         virág, melyet ismét táplálok természetes
         trágyával, ami ismét csak szart ér.

1999.jan.1.

39.
   
                      Magyar Heléna

        Ó, kedves magyar Heléna
        tiéd eme arany alma
        Fényét szét csak addig szórja
        míg ép életem fonala.

1999.jan.4.

40.


                      Őrült Odüszeusz

         Szemeid szépsége rejtelmes, akár
         a tenger áramlatai
         S képzeld egy magányos tekintet
         merült el benne, s úszott a
         boldogságban mindig, mikor
         rátévedt ezekre az áramlatokra,
        aztán szeszélyes vihar támadt, mely
        elsodorta őt egy lakatlan szigetre,
         hol messze mereng, s kétségbeesetten,
         lázasan lesi, várja, hogy az a csodás
         és egyedülálló áramlat mikor tér
         vissza, s hullámjai mikor ölelik
         körül, s várja hófehér habjai mikor
         simítják bőrét
         Mert ha így magával rántaná a
         mélybe, tudná, hogy végre megérkezett
         a boldogság hazájába, oda, hol tudná,
         hogy végre otthon van.

1999.jan.4.

41.


                          Mi ért?


          Mond mi ért?
          tán északról jövő
          jég hideg szellő
          Mond mi ért?
          tán veszett kutya harapás
          melytől habzik édes szád
          Mond mi ért?
          tán Paksi sugár
          hogy eltűnt arcodról a nyár
          Mond mi ért?
          tán sírok közt
          fogócskázó bús szellemek
          Mond miért?
          tán ijeszt, tán elrémiszt
          hogy miért adja neked mindenét
         testét, lelkét és szerelmét
         Hát mond miért?

1999.jan.8.

42.


                                  Hol Ő jár

           Hol ő jár
           Ott fákon nyílik virág

          Hol ő jár
          Ott nincs szökőár

          Hol ő jár
          Ott repül a boldogság madár

          Hol ő jár
          ott szelíd lesz minden barbár

          Hol ő jár
          ott beköszönt a nyár

          Hol ő jár
          ott az idő is megáll

          Hol  ő jár
          ott nem kell se fű, se mák

         Hol ő jár
         Ott minden az és még is más

         Hol ő jár
         Ott nem lesz soha király

         Hol ő jár
         Ott én nem vagyok, de kár

1999. feb.3.

43.

            Hiszek egy Istenben
            Hiszek egy Ördögben
            Hiszek egy nagy Szerelemben
            Hiszek a végtelen időben
            Hiszek itt a jelenben
            Hiszek a véletlenben
            Hiszek a halálban és az életben
            Hiszek egy álomban
            Hiszek az imámban
            Hiszek a lehetőségben
            Hiszek a békében
            Hiszek bárkiben, ki hisz én bennem
            Hiszek hisz itt már csak hinnem lehet

1999.feb.3.

44.

                    Éjszakai lámpás


           Egy éjszakai lámpás
           nem láthatja senki más
           betévedünk egy helyre
           s mondom kivel leszel éjjel
           itt egy lány ott egy srác
           mond hát ki kívánsz
           Jesus vagyok vagy tán Ördög
           vagy ember, hogy ezzel törődök
           egy a probléma tudod
           úszkál itt sok állat s sok hal,
           de nincs nő ki velem hál
           ez tán a Sors vagy a Végzet
           itt elmaradt egy ékezett.
           az ékezet az i-n a pont
           ez vagyok én egy apró pont
           a nőknél is csak szórakozás
           de kezembe az éjszakai lámpás
           mostantól hát úgy vigyázz.

1999.feb.13.

45.

                   Egy mondat az Útról

          Utazok buszomon
          nézek ki ablakon
          suhanó homályos képek
          vagy agyam töri őket
          múltból feltűnő gyönyör hölgyek
          arcukon szétporló gyémánt fények
          sötétbe foszló erények
          félelem alagút, hol nincsenek
          emberek csak férgek
          itt hagyj fel minden reménnyel
          vedd magad körül tömjénnel,
          ha nem érzed az élet ütemet
          fedj be, mint kihűlt tetemet
          tégy végre koporsómra fedelet
          s ne feled
          nem váltottam még jegyet.

1999.márc. 16.


46.

           Ez valami új,
           ilyet még nem éreztem
           ez a határon van
          Nem tudom minek a határán,
          de azt tudom, hogy ott van,
          s nehéz átlépnem rajta,de
          tuszkolom magam előre, hisz
          én nem tudok fenn akadni a
          szögesdróton, hisz szárnyalok, ha
          még nem akkor olyan mélyre
          zuhanok, ahol úgy is mindegy.
          Merj már tenni valamit!
          Ne én mondjam meg ?!
          Gyerünk !
          Látod nincs előtted semmi
          csak egy vékony határ ahová
          disszidálnod kell, mert ez az
          oldal nem visel el és
          egyébként is rühelled, a másikon
          viszont van még esélyed.
          Hát ugorj bátran és ne nézz le
                           közben?

1999.ápr. 26.


47.

             ....... gyűlöllek, mert félek,
                     félek, mert szeretlek,
                     szeretlek, mert szeretlek.....


1999.ápr.26.


48.

                              Blue Jazz

           Báron ültem egy füstös bárban
           sörbe burkolt csendes magányban
           Csak a plafon és a föld volt kék
           csókod, édes íze égett még

           Egy zenekar játssza a blue jazzt
           de az agyam nem cserél lemezt
           Vak szaxis nyomja a szólót
           pillantásod mély nyomott hagyott

           Csendesen pereg az a pár dob
           hagy legyek én te örök párod
           Elbúcsúznak már a zenészek
           nem akarlak téged emléknek

1999. nov.


49.

                         Attesz a Tescoban

                 Attesz a Tescoban
                kukoricát vett dobozban
                történt ez oly korban
                mikor mikroba
                ült a hordóban
                Ez a hordó volt Bordeuxban
                ahol a mikroba
                otromba, otthonba
                nem bordó óborba
                hanem rumba
                aztán szambába
                majd végül romba
                döntötte vagy inkább ő öntötte tollamba
                e ostoba dalomat, talonba
                hogy ha ide veszem karomba
                csak azt tudom mondani: kárámbá

1999. dec. 22.

                                 Csak egy pont   .

                .........  pont itt állok e pontban
                honnét kimozdítom a világot, mely
                hordozza a maga célkeresztjét, s
                alig terem virágot, de
                hisz nem baj, majd úgy is meg
                találjuk a puska végén álló
                milliárdból az egyetlen Oswaldot
                most hát valld a színt
                Igen szeretem a hátszínt
                de még jobban a bélszínt
                félig átsütve, Dózsa György
                módra, ki hitte nem
                hiába onta vért, de mégis
                annyiszor öltek már fivért, s tündért
                mond miért? hisz semmit se ért
                ki makacs, mint egy öszvér, s
                hitte gyöngyért halni érdemes
                gyűjtött soká őket, míg a
                tündér kit szeretett dér ért s meg fagyott, s
                hagyott sok megfejthetetlen
                mondatot , mely figyelmeztett
                téged hiába töröd a fejed évekig
                a titkokat tudni nem fogod
                csak érteni és érezni, hogy
                mindenki célpont, s ki él
                csak az lehet áldozat, ne félj !
                Élj s pont.....

2000.jan.10.


51.


                                Válság

                      Hajnali köd szitál
                      a neon fényes boltnál
                      alig ittál egy-két
                      üveg sört hiába
                      alig fogyott a sor ami
                      itt áll a beváltatlan
                      kenyér jeggyel a kinyitatlan
                      üzlet előtt most már előrébb
                      is jutottál egy-két hellyel
                      tekerted tovább táskarádiód
                     jó jazzért gyújtottál
                     cigiről cigire pótolni
                     a kenyérhiányt pótolni a lány
                     hiányát kell mint egy falat
                     kenyér falat támasztod
                     tovább melegszik tenyered
                     türelmesen várj kenyered
                     házhoz kapod ha-mar/-osan/
                     a vágy

2000.04.21.


52.


                                     Úgy fáj
 

                  Úgy fáj a szíve tája
                  beleroskad alkoholos mája
                  fekete szú rágta élet fája
                  szörnyű így, hát kutyafája

                  úgy fáj a szerelem
                  bár merre terelem
                  sohase feledem

                  Úgy fáj üres ágya
                  nincs is más csak vágya
                  meglelje talált tárgya
                  Istenek játékos lánya

                  Úgy fáj a szerelem
                  bármerre terelem
                  sohase feledem
 
                  Úgy fáj a szerelem
                  bármerre terelem
                  sohase feledem

                  úgy fáj Vénuszi torzója
                  masírozó gnómok korzója
                  teher könnyel telt korsója
                  minden ki nem ejtett szója
             
                 Úgy fáj a szerelem
                 bármerre terelem
                 sohase feledem

                 Úgy fáj ez a verzió
                 mindent ad a televízió
                 csak neked perverzió
                 jöjjön hát az erózió

                Úgy fáj a szerelem
                bármerre terelem
                soha se feledem

2000.09.08.

53.

                 Lepkék rágta kis hegek
                 mindegyiken más-más nevek

                Úgy jöttek egymás után
                mint tűz a tűzoltó után

                mindig volt náluk lyukas fecskendő
                áldozatnak bérelt csendes temető

                nélküled szárnyaló szerelem pillangó
                halkan szóló I can't go
               
                tovább veled megyek árnyék
                földön folyó hűs verejték

                földön futó sötét kis egér
                kergesd a macskát ha utolér

2000.09.09.

54.

                             Felnőtt vagyok !?- avagy mi lettem


                 Itt van kétezer és egy
                 képtelen képzavar
                 képes télen zavarni
                 az adást, ami nem
                 ad mást, nem ad mást
                 hirtelen készült számadás
                 gyermekkori idült aztmás
                 képzelgés kiköhögött rohamát
                 Gyerünk rajta hát, vegyük át
                 Mi lett veled kis pajtás.
                 Először is nem kutatod az őslényeket,
                 de csapkodhatod a sok legyet
                 Másodszor legyek tudós, feltaláló, hogy
                 találjam fel a fejem, essen rá sok ro/t/hadt alma.
                Na azt már nem, ott van rá sok történelmi példa.
                Sokadszor is lehettem volna régész, olimpia sportoló
                Rég észhez tértem, így hát derbyt nyertem.
                Én és a trójai faló.
                Kár, hogy ez sem való.
                Mi való nékem, most már rájöttem
                Maradni gyermek !
                Ki ír csodás rímeket,
                képeire fest rettentő rémeket
                és mindig tudja a darab végét.

                Kinek ez nem tetszik, törölje ki vele az alvégét.

2000.dec.10.

55.

               Ide benn dobban a szív
               oda kint a nagy világ
               ki egyre csak hív

              Fejemben sok színes álomkép
              szabadon szárnyaló kék madár
              repül, bolyong szerteszét

              Átszelt pár nagy óceánt
              átszelt sivár Szaharát
              és ha elfárad

              hűs árnyat adó lombjaid között
             megpihen a fáradt kék madár
              vörös lángok közt vergődöt

              s gyémántra lel a bizsuk között
              hoz rá víg esztendőt
             s békére lel ágaid között

2001.05.26.

56.


                migrén és fejfájás
                egy lövés semmi más
                eltűnt minden fájdalom
                megszűnt e nyomorult világ
                hova megyek több a virág
                itt halok érted ott élek
                nem vagy velem nagyon félek
                ha veled voltam megijedtem
               kiszakítottam jobbik részem
               jött a migrén és fejfájás
               egy megoldás lövés semmi más

2001.05.26.


57.


                           Boldogok, akiknek szívük tiszta


                Egy télen Velencében
                álltunk a Szt. Márk téren
                te hordtad a fehér csokrot
                én meg a csillogó frakkot
                sóhaj hagyta el hídamat
                csodáltam barázdás arcodat
                gondjaink bérelt gondolán
                ringtak tova a csatornán
               a zenekar nekünk játszott
               s mi felvettük az álarcot
               illatos dohányból szívtunk
               emlékeink útján jártunk
               és vágyunk parázslón égett
               megittuk a vad mérget
               egymásra megértőn néztünk
               hisz annyi mindent megéltünk
               tengerbe rúgtuk koporsónk
               hol habok nyelték holt hajónk
               csodás volt az utazás
               számomra ez kell semmi más

2001.08.14.

58.

                       Zúg Belzebúb

              Apró kis rózsás tavak
              rég mind kihaltak
              nem jár rajta más
              csak apró atom hadak
              eljött a sok furcsa látomás
             szent ige lett minden hallomás
             elsorvadt hát a virágzó virág
             vétkes lett az igaz vallomás
             nyisd ki szemed nagy világ
             s nézd a gnóm féreg hogy rág
             keresd e csúfság ellenszerét
             a gödörből kihúz majd az ég

2001.08.17.


60.

                                 Valami kék

                 valami kék a kedvem
                 ismét kedd van
                 hull az eső komor cseppekben
                 fagyva állok zord szélben
                 kezem távol s nincs közel
                 szívem még tart és ölel
                minden dobbanás egy poén
                kinevettél mert szeretlek én

2002.01.15.

61.


                         Csillámló kristályok

              nézek ki az ablakon
              hó ragyog homlokodon
              csillámló kristályok
              hullnak sötét éjjel
              szívem rajong érted

             rohanok hozzád melegedj nálam
             eltűntél a hó fedte tájban
             s maradtam kint árnyként
             kopasz fákkal

             nézel ki az ablakon
             fagy marja homlokom
             csillámló kristályok
             hullnak sötét éjjel
            szívem hagytam néked

2002.01.16.

62.

                  Kobold viszi öröm könnyeimet
                  édes álom szőtte éjjeleken
                  fent ülök bársony fellegeken
                  szél kezem fonja hajadat
                  eső cseppjeim fürdetik tested
                  ragyogó sugaraim törlik
                  szárazra arcodat
                  álom szőtte édes éjjeleken
                  holdsugárként bújok melléd
                 ne vigye kobold öröm könnyeidet.

2002.09.05.

63.

               Kék szeme a tenger
               örök dagálya sodor engem
               sodor, sodor egyre beljebb
               elmerülök benne egyre lejebb
               fulladni még sem tudok kedden
               ha ránézek ő hozza meg kedvem
               életderű, halálmámor meglesz
               tenger mámort szívembe öntesz

2002.10.06.

64.

                             Egyre jön az Egyetlen

              út mellett futó emberek
              egyre furább hadműveletek
              egyre pulzáló fények
              embereket esznek egerek
              egér foga vörös
              te egyetlen ismerős
              keresztfa őrző ős
              fekete nyakkendős temetős
              légy te rokonom
              üld meg csendes torom
              még légy marja karom
              nem sírat egyetlen asszonyom
              szőke, fekete, barna
             agyamba lüktet csábos arca
             a tánc mindig tarka
             állva maradj az élet harca
             Az egyetlen amit tőled kérek
             Emelj fel mert félek
             Egyetlen vagy tenger
             csillogó selymes henger.

65

                elmondani szótlan vagyok
                megmutatni gyenge vagyok
   
                rángatott viasz marionett
                bábú táncol a színpadon

                elmenni gyáva vagyok
                eltemetni bátor vagyok

                 viaszbábú táncol-táncol
                  a zsinórok égbe lógnak
             
                eltáncolni suta vagyok
                elbotorkálni fürge vagyok

               marionett olvad-olvad
               viasz virág egyre hervad

              elvirágozni fonnyadt vagyok
              elfonnyadni virágzó vagyok

              fürge zsinór suta bábú
              égbe kiáltó földi árú

              elénekelni néma vagyok
              elzenélni süket vagyok

               isteni színpad földi pálya
               földi bábnak egy a vágya

              elmondani mindenki másnak
              megmutatni egy leánynak

              idegenben jó az X is
              ha netán isteni vicc is

2002.12.31.

66.

                              Piszok mese

         A kis trágya egyetlen vágya
         hadd legyek agy virág ágya
         Itt jött képbe a kis Ánya
         anyjának egyetlen leánya
         Beletaposott is a trágya vágyba
         otromba kis topánkával
         Trágya vágya ragadt cipő sarkára
         a kis piszok így ért Ánya lakására
         Itt lehullott, de nem került lapátra
         betették a virág alá vázába
         Hát teljesült trágya vágya
         a virágnak lett az ágya.
         Lett is piszkos pletyka tárgya
         hova jutott a kis trágya
         Irigykedett sok gaz és műtrágya
         hogy nem ő került virág ágyba
         Ez még sem lesz a mese vége
         a tanulság hiányzik e végre.
         A vágy mely kibírja a cipő
         sarkot
         A beteljesülésben nyer új
         arcot
        A tanulság mindig jó reménynek
        egy mesétől megvilágosodott elmének.

2002.12.31.

67.

                          Kis májusi eső

            Kint a parkban tétlen
            lassan kúszó fellegek
            alját
            gesztenyefák karcolják édesen
            csak fekszem a fűben
            s nézem
            pajkos gyermekek játékát
            hogy hajtják a labdát, karikát

            Fekete paripa szökell a réten
            kecses bokája fehérlik ki éppen
            ide-oda ring csípője, borzas sörénye
            Izzó kék tekintete rést vág fellegeken
            napsugár önti el tétlen szívemet

            Húzz, vonz maga felé
            hátára pattanva markolom
            dús üstökét elhaló ujjaimmal
            Ölelésünk szélt kavar
            s táncunk járjuk fehér
            szirmok vad viharában, míg
            alélva hullunk a pázsitra
            hol forró testünk még lángol
            Hát hol késel kis májusi eső?

2004.0513.

68.

             Az éteren átszól egy Tündér
            hangja száll hozzám édesen
            simogat, átölel és felér
            angyali csókkal, Kedvesem
            Szavaimmal érjen véget éjt
            s kezdődjön ragyogó reggel
            ahol jó éjt csókom robbant fényt
            s győzöl a tanári sereggel

2004.06.13.

69.

             Kecses daru áll
             fényben tavam közepén
             el soha nem száll

2004.07.02.

70.

            Messze jársz, de nem vagy távol
            ég a tűz s lángol
            Míg közel vagy, messze járhatsz
            Mint lángoló tűz, rám így hatsz
            Főleg ha itt vagy. Tekinteted oltja
            szomjam, érintésed hűti testem, hogy
            minél tovább érted égjek

2004.07.06.

71.


          Szép Székelyföld!
          Itt élsz bennem
          minden szívdobbanásomban.
          Égigérő fáiddal, mesés hegyeiddel,
          sebes patakjaiddal, csillogó kék tavaiddal,
          ormaid mögül előbukkanó rőt sugaraiddal,
          s ajkaidról soha el nem tűnő dallamokkal.
          Itt élsz bennem, minden szívdobbanásban
          Szép Székelyföld !

2004.07.22.

72.


          Most hogy így elmentél
          szívemre ült a tél.
          Lelkembe beköltözött az ősz,
          ablakban ülve várom mikor jössz.
          De esténként: Csendes esőcseppekkel
          mosom álmatlan, égő szemem.
          Jeges északi széllel hűtöm
          csókod után vágyó ajkaim.
          Csúf bőregerekkel fésülöm hajam,
          hol anno még kezed járt.
          Elfekszem a fűben érintésed vágyva,
          de bőröm lesz csak vágva.
          Így fekszem csillagok alatt
          kint minden éjjel, s közben fel-fel tekintek
          s várom, hogy jöjj
          holdfénnyel, csillagporos szekéren.
          S várom, hogy jöjj üde harmattal.
          S várom, hogy jöjj kelő nappal.
          S ha megjössz, lelkemből búcsúzik az ősz.
          S mikor kezeddel arcomhoz érsz,
          szívemből tova tűn a tél.
          S ujjad nyomán fakad tavasz és nyár
          Virágba borul sok fa és virág
          dalra fakad sok néma madár
          S cserfes csipogással csivitelik el, hogy
          ismét együtt turbékol a gerlepár.

2004.07.28.


73.

             Ha a teliholdra nézek
             belül húzzák a zenészek
             a két szerelmespár
             egy éjszakára egyé vált
             Csak ölelik egymást
             így ülik a nászt
             gyermekeik játszanak köröttük
             csillagfényes örömük
             Ott labdáznak angyalok közt
             Lassan végére ér a lemez
             búcsúznak a zenészek
             ha teli holdra felnézek
             rájövők csak te kellesz.

2004.07.30.

74.

              Eddig éltem, de sose féltem,
              Most félek, mert elveszíthetem
              Életem értelmét
              Téged hát úgy féltelek
              Ezért, hogy ne féljek, inkább
              szeretlek, s feledem életem
              Így már csak egy marad:
              szerelmem értelme Te !

2004.07.30.

75.

             Várromnál várva vártam
             városom elfoglalóját
             a szelíd hódítót ki
             soha nem ostromlott
             szökellt bástyáról bástyára
             akár egy nimfa. Azóta
             a kár egyre nagyobb.
             Omlanak le köröttem a
             jól felépített falak.
            Nyilaimat lövöm ki rája
            Egy se találja.
            S csak legyint rája.
            Akár a tornádó tarol
            mindent visz. S most
           már csak egyedül ülök
          meztelen sebbekkel mellemen
          Semmibe hulló néma
          sikollyal ajkamon. Szemeim
          égő hajnalba eső fagyos
          könnyeim. Maradtak. Pedig
          futnának utána, akár a szél.
          Utolérni nem tudják . Csak
          figyelik léptei nyomát.
          Formázzák kecses bokáját
          pajkos ugrását. S alkotnak
         Téged.
         Szemeid szememben égnek.
         Mosolyod még mindig megérint.
         Hangod halad agyamban
         körbe-körbe el nem halva.
         Érezlek. Kezem nyújtom, hogy
         ujjaim hajadba túrjanak, de közte
         csak a szél fut át s napsugár.
         De legalább ti maradjatok!
         Fény és szél! Fagyos könnyek s
         néma sikolyok.S tépjétek
         meztelen sebeim mellemen.
        Hadd legyek a Semmi
        semmije minden semmikor
        mindenhol.

2004.08.17.

76.

           Körbe jártam a Nagy Világot,
           láttam Adriát, Afrikát,de
           sehol se találtam
           Tábori Nórát.
           Az órát, a mókát, a mokkát,
          a kávét, csak úgy kábé,  az
          á helyett a bét. De jöttél te,
          s feledtem Adriát, Afrikát, s
          már nem kerestem  Tábori Nórát.
          Az órát, a percet, a tercet
         hisz póker jött végre 7 év
         ínségre.
         Hát gyere játssz velem
         a tétet mindig emelem
         Utazz, cikázz
         vigyázz cicám
         Sorsjegyen nyertél engem
         nem lutrin
         Nálam az évek és
         a rutin
         Hát kaparj édes
         hátha elérsz még
         az oda- vissza befutott.
         Az egyetlen nagy kalandot.

2004.08.17.

77.


                   A dzsungel mélyén

         Az őserdő, azt mondják sűrű és veszélyes
         s mi benne él vad és szeszélyes
         Én azt mondom csendesen hullámzó
         s mi benne él harmonikusan virágzó
       
         Itt e helyen csak ember fél
         mert ő nem itt él
        Nézd hát a pandát
        ő nem félti bundáját

        Lomha kecsesség jár fel-alá
        elfárad leül a bambusz alá
        falatozik egyet s megy is tovább
        élete megtalálja párját
   
         Ki hegyoldalban bambuszliget közepén
         lepkéket kerget könnyedén
         játékosan szökell ide-oda
         mancsa levegőbe néha léhán belecsap

        Fárasztó dolog a séta hegyoldalba
        le is kell ülni néha egy-két falatra
        csak a zavaró tényező sok itt a lepke
        leállni s velük játszani pár percre

        Ugrabugrál a két panda a ligetben
        mancsuk összecsap a játék közben
        összedugják buksijukat, átölelik egymást
        feledve mindent gurulnak, tarolva egymást

        megérkeznek Dombalján
        leülnek patak partján
        átölelik egymást
        s nézik lepkék táncát.

2004.06.20.

78.

         Bejártam már a nagy világot
         Voltam már messze
          hol madár se járt

         Túl az Óperencián
          üveghegyen túl
         hol kurta farkú malac
         túr

         Voltam már közel
         kertvégében, padláson
         szobám elhagyott sarkában
         az ágy alatt, polcon könyvek
         mögött
         hol pók szövi hálóját

         S voltam tőled távol
         s voltam hozzád közel
         De voltam már érintésedben
         lélegzetedben, tekintetedben,
         csókodban, mozdulatodban
         szívedben.

        Így hát csak egy helyre
        vágyom, oda ahol, közel
        s távol nincs semmi, csak
        te meg én.

2004.07.23.


79.

               Túl bús volt eddig
                az én szívem
               Istentől kaptam
               mikor születtem
               Nem rég küldte
               megmentőm
               Fényárban fürdő
               angyali szeretőm
               Másnak két hónapja peregnek a szemek
               Nekünk ezek csodás évek
               Minden pillanat szívemben él
               agyban rögzülő örök emlék
               Jöjj hát tündöklő angyalom
               szélen szárnyaló szerelmem
               fedj be szárnyaiddal és
               emelj fel a magasba.

2004.08.03.

80.

                               Ginger és Fred

                 Csípős őszi szélben
                 szobámban bús kedéllyel
                 vígan táncol komor énem
                 sarokban gubbasztva
                 révedő szemekkel
                 egyre nézem
                 őket.
                 Milyen jól ropják
                 ők ketten
                 Óvatosan kezdték
                 mintha nem
                 ismernék egymást
                 és a terepet
                 A szépre vaxolt
                 emlékeket.
                 Örömmel keltek táncra
                 mikor rá
                 jöttek e turpisságra
                 Kopogtak a cipőtalpak
                 Recsegtek a parketták
                 Kipörgették egymást
                 Majd örömmel nézték
                 a tűsarok miként
                 rajzol formát
                 űzték, kergették, ölelték
                 a dallamot hajnalig
                 Mikor már csak séta
                 volt faltól- falig.
                 Ott a sarokban rám
                 találtak. S rá jöttek mily
                 elhasznált kedvenc játékszerűk
                 Így hát fülembe dúdolta
                Ginger és Fred
                eltiport szívemet.

2004.10.17.

80.

                              Jég-virág


             Félbe nyílt jég virág
             szerelem
             Kék fényben megtört
             anzix sugár
             pihen szívem ablakán
         
            Bentről díszes virág
            Kintről jégkristály
            Felemás ragyogás
            bent tobzodó színek
            kint fakó pusztaság

            Míg mentem a virágot
            mit neveltem
            De már várom Kertészem
            ki ültette
            gondozza tovább ő
            apró jégvirágom

            Éljen benne a sok tobzódó szín
            míg kint mínuszok szállnak
            S várja az anzix sugarat
            mi egésszé teszi.
            Jéggé vagy virággá.

2004.12.10.


Ezek voltak az egyetemi évek és az azt követő időszaknak egyes részei. Természetesen van még folytatás.

              
     
  82.

                               Deja vu


                Ősz hölgyként
                köszöntöm
               sokadig őszöm

               Gyönyörködőm, mily
                remkek
                a színek
                rőt ,zöld, vörös,barna
                gyűlnek halomba
             
                S hullnak,
                mint éveim
               a porba
           
               A színpad
               most is az
               mint anno

               Agyamba emlékek
              tolulnak,mint forgalmi
              dugó
              Ez a busz tán a
              gyermekkorom

              S ámulva nézem
              miként tekint rám
              magam

              Fordítom fejem
              székbe szálló
              emlék busz után

             Tágra zárt szemekkel
             révedek jövőbe
             láttam éveim
             porba hullani
             mint ősszel rőt levelek halmait.

2005. nov. 13.


         
   
      



                                 


       

2016. december 27., kedd

Végre megtaláltam a kötetemet. S így úgy döntöttem , hogy digitalizálom az eddig benne lévő tartalmat. Akkor hát következzenek ezek a régebbi írások.


1.
       Keserű méz, ami bennem él,
       mert nem vagy az enyém
       de a Keserű Édes lesz
       ha viszonzod ezt
       a szót Szerelem

2.    sárga, kék és szív mi megfogott,
       és vonz E lány felé
       tőle Ritka , mikor rám mosolyog,
       akkor A lelkem is
       rózsabokor tűzben felragyog

3.    Rám- szakadt az ég
       mikor előttem suhantál
       vízbe léptem, hogy
       végre rám figyelj

4.
       Bennem is gyémánt lakozik
       csak kell egy kalapács,
       hogy a követ körülötte
       széttörje.

5.  
       Ha látok mindig téged látlak.
       Ha hallok mindig téged hallak.
       Ha várok mindig rád várok.
       Ha beszélek mindig rólad beszélek.
       Ha álmodok mindig rólad álmodok.
       Ha gondolok mindig rád gondolok!

6.
                         Egy álom


         Hánykolódtam , forgolódtam
        testem 2 méter széles fekhelyén
        Egy varázsütés s álmodtam
        nyál csordult orcám szélén

        Lila volt a táj, s amit láttam
        egy lány hívott, én meg szálltam
       Ő állt az erdő sűrűjében
       szerelmünket fába véstük mélyen

       Új kép tűnt fel előttem
       fölöttünk felhők suhantak
       rám gondolt , én öleltem
       köröttünk szellők szaladtak

       Traktor dübörgött
       a harang is már delet ütött
       ezen az éjszakán vele voltam
       akkor is rá gondoltam.

7.

                      Piros, Sárga, Zöld

 
         Itt vagyok a szigeten

         Jamaica , Reggae, Trenchtown
        A raszta Marley erről is énekel

         Szeress és ne háborúzz
         szóljon a dob: tam-ti-tam,
         tam- ti-tam, tam-ta-tam
       
        Ez a forró sziget, hol nincs gyűlölet
        gyere ide, fond a hajad
        öleld az afro csajokat
        és megtalálod önmagad

        Ez Jamaica minek szolgenje
        élj vidáman, gyűlölet nélkül

       Imádom az életet raszta vagyok

1996. júniusa


8.


              A  Robbanás

      Felhők gyűltek
      részecskék zúgtak, búgtak
      növekedtek és csak nőttek
      egy érintésre szét robbantak

      A robbanás ütött, vágott
      zúzott ököllel és " becéző" szavakkal
      zúdítottuk egymásra a sarat
      könnyek fújták el a nagy vihart

     A vihar utáni csendben
     nyakig álltunk a sárban
     ha akarjuk
     közös erővel eltünthetjük

    Nemsokára napsütés várható ?

1996. okt. 16.

9.

        Megláttalak téged
        a gondolataim áttörték a gátat
        most körülötted járnak
        egy szív alakú pályán

1996. nov. 3.


10.

               Itt vagyok  Fehérváron
               egy piszkos megállóban
               várom kilenc órás buszom
               hogy végre beálljon

               A reklámtáblák halvány fénye
               világítja meg versemet
               melyekről " gyönge " nőknek
               teste elgondolkodtatt
               Mi lehet a barátnőmmel
               innen 25 kilométerre
           
              Egyedül vagyok itt úgy érzem
              De nem hiszem !

              Nem messze innen egy padon
              ordibál hangosan egy részeg fazon
              Bassza meg ez a kurva kormány
              miattuk kerültem ilyen mélyre

              a sikátorban nyöszörög
              a cigány kurva
              mert stricije megrúgdalta
              mert kevés pénzét adni nem akarta
 
              Elülők gyorsan máshová
              pedig még csak nyolc óra van
              fontosabb testem épsége
              mint e hely kényelme

1996.nov. 16


11.

           Volt egyszer egy bál
            hol jól berúgtál
            így hát néha megszűnt
           számodra a világ

           A zenére össze- vissza
          járt a láb

          meg a száj is
          így mondhattál
          olyant
          amit nem akartál

          Röhögtél
          Röhögtek rajtad
          Te röhögtél, mert ők féltek
          ők irigykedtek, mert Te megtetted
          amit ők nem mertek

          Ez volt egy bál
          hol jól berúgtál !

1997.feb.17.

12.

             Ha üzenetet kapsz
             érzelmekkel telit
             névtelenül
             oldalad furdal
             kíváncsiság

              Ekkor hajtasz fel a
             dombra
             majd meglátod
             az út végét
             és zuhansz
             a közönyösség felé

             mivel tán
             egy új téglát
             raksz a falba
            körém .

1997.feb. 20.

13.

            Te vagy a
            Kínai Nagy Fal
            akihez közel kerülve
            nagysága megijeszt
            áthatolhatatlan nagy fala
            De az ember
            küzd és bízva bíz
            ezért próbálkozik ott
            hol csak néhányan átjutottak.
            Hogy bukjon vagy
            megdicsőüljön s tán
            elmerüljön

1997. feb. 20.


14.

           Búcsúzom a Szerelemtől
           mint ősszel az ágtól
           a levél
           mely tavasszal újra
           kinő
           és reménykedik, hogy
           tavaszi fagytól nem
           sorvad el hamar
           s ott lészen majd
           a virág mellett,
           hogy óvja és védje

         (  De szeretnék levél lenni
             hogy óvjam
            nap égető fényétől
            s tápláljam e fény átformálásával
           az én virágom )

1997.feb.26.


15.

Az Élet tengerén
minden ember
lovagol a hullámján

Van hullám
mely édes vagy keserű
magas vagy apró
mégis egyformán szüllettek

Gyorsvonatként
száguld minduntalan
fölöttünk a Nagy Kaszás

Van , hogy oly magas
a hullám
hogy elkap a Halál

Ekkor csapodék
sziklának a hullám
s ott fekszik a hullám
kihűlten a part mentén

1997.feb.28.

     
 16.


          A zúgó kék tenger
          hullámját hajtja
          a partnak
          A sziklának ütközve esik
          szét hófehér
          halott habbá
          Itt a szikla nagydarab
          repedések futnak fel
          rajta
          de fent megállnak
          hol áll a mahagóni
          amit környezete pusztít
          mégis túléli a ritkán
          jövő esővel
          Azt hiszi
          pedig az eső összefog
         a repedéssel
         így töri a sziklát
         darabokra alatta
         ég, víz, szikla
              ég  víz
              szikla
        ezt már csak érzi
        ő is tudja
        Ott vannak az évgyűrűk
        ketté tört testén
        évgyűrűk közt mennyi seb
        hogy lehet.
       segíteni rajta már
       nem lehet
        Tenger viszi messze-messze
        hol magjából kinő egy
        csemete
        Ez volt a magányos fa mese

1997.márc.6.


17.

          Turistabusz halad
          át a völgyhídon
           Buddha papjai
           az utasai

          Szép a kilátás
          szólt egy ifjú csuhás
          a busz megállt
          de nem a kilátásért
          hanem két lélek
          búcsúztatásáért

         Melyek összefonódva
         repültek
         az ég felé

1997. márc.14.

18.

            Van egy jó - akarom
             meg egy jó takaróm
             betakar a takaróm
            néha a jó akarom
            is.

           Ilyenkor fájlalom az arcom
           egyik felét
           és oda tartom
           a másik felét
           mert a jót- akarom
           így gondolom.

1997. márc.


20.

           Ni,ni egy kés
           pengéje éles
           fel akarja fedezni
           a csuklón az ereket
           melyek vadul száguldnak
           és mérgezik lelkemet
           időtlen-idők óta
           mostanáig.

1997.márc.20.

21.

            Itt a testem
            ott a lelkem
            egy fellegen

            Így szemlélem
            magam-magam
            tisztes közelségben
            ez így jó nekem

           mer' ha találkoznak
           bennem
           darabokra szednek
           két felé engem.

1997.márc.20.

22.

           Szemlencsém domborodik
           tekintettem eltűnik
           gondolatom szárnyalik
           egész a végtelen határáig
           aztán vissza szememig
           ez történik addig
           míg szabad álmodozni
          majd parancs hangzik
          köteles vagy visszatérni
          ez szívből utáltatik
          kedvem s szabadságom így szökik
         ily embertelen tettektől.

         Csodálkozol? Hisz
         egy embertelen világ
         rejtett kínzása ez.

1997.márc.20.

23.


           Nicsen apám, se anyám
           felhasználtak aljasul
          a másik ellen
          mocskosul

           s követelték szeress jobban
          hisz én vagyok az anyád
          hisz én vagyok az apád
          megpróbáltam
          nem jött össze
         megszűntek számomra
         mer' ilyen önző állatok
         így hát
         Nincsen anyám, se apám

1997.márc.20.

24.

           Zöld erdőben jártam
           haza nem találtam
           sokat sétáltam
           kék ibolyát találtam

           ibolya hervadozott
           ezér' meglocsoltatott
           majd nyúllá változott
           piros tojást osztogatott.

1997.


26.


          Sírtam, mikor megszülettem
          Sírtam, mikor fájt valami
          Sírtam mikor meghatódtam
          Sírtam, nevettem
          Sírtam, mikor valami elveszett
          Valami most is elveszett
          Nem tudok Sírni

1997.ápr. 29.

27.

             Jártam egyszer
             a Déli- parton
             úgy Siófok táján
           
             Akkor úgy merültem
             a tó kék vízébe
             ahogy régen a szemedbe
             néztem. Boldogan.

             A víz is úgy csobbant
            ahogy hajad illata szétterült előttem
            mikor az válladra omlott le

            És az égre néztem
            hol láttam a két felhőn átszökő napsugarat
            és benne mosolyodat
            Igen, a tiédet, te Csopaki lány.

1997. július


      
Ezek voltak a középiskolás éveim alatt írt próbálkozásaim a versek területén.