Bajnokok reggelije

A reggel, amikor eszméltem egy kis faluban talált anyám keblén. A reggeli étkezésemet fogyasztottam. Majd a vállára helyezett és megböfögtetett . Ez a folyamat megismétlődött napjában többször is. Kiváló étkezések voltak friss meleg anya tej. Ma már sejtem, miért volt az a sok böffentés és öklendezés utána. Az a sok meleg folyadék a pici gyomornak. Én még a szerencsések közé tartoztam. Voltak , akiknek nem jutott ilyen kiváltság. Később tudtam ezt meg. Akkor már nem tudtam mit tenni érte. Csak egy kis fogaskereke voltam a gépezetnek. Ezzel is csak növeltem a szenvedést. Ilyen világba kerültem. A gondoskodás, ami körülvett, mások szenvedésére épül. A létem magában hordozza a szenvedést. El kell viselni ezt a fájdalmat. Hisz nincs rövidebb út. Küzdhetünk ellene,de kitörni csak a kivételeseknek sikerül. Egyáltalán lehetséges-e kitörni ? Esetleg csak egy másik kelepcébe kerülünk?  A játékmester kegyére vagyunk bízva. Kifigyelt lépéseink újból elénk kerülnek. Pihenni nem lehet. Az éjszakai műszak a gödörben kezdődik. A megváltásnak hitt halál csak egy ámítás. A túlélés csak időhúzás. Időleges menedék. Egy kapualj, egy lépcsőház, egy gyilkos mellett álomra hajtani a fejed. Száguldani át az álmok világán. Reggel friss tudattal ébredni. Az emlékek csak távoli rejtelmek. Megfejtenie is másnak kell. Kicsi testünk csak egy zsákmány. Játékszer a hullaházban. Majd csak egy eldobható jelmez. De a skalpunk csak gyűjtik. Arc nélkül bolyongunk. S egymásra vadászunk az időtlen térben. Hol csillaggá dermedve beragyognánk mindent. Fényünkből új élet kelne. Majd villanással menekülnénk az üldözők elől. Nyomunkat vesztve kergetnék saját sötét farkukat. De ránk többé nem találnának. Ily mámoros szundítás a szülői vállon. Mi volt a tejben vagy már csak tápszeren élő nemzedék vagyunk? Kiket béranyák hordanak ki , elitista homoszexuális pároknak. Eldobható hétköznapi véredénynek? Műanyag létünk silány másolatait hozzuk csak létre egy álló képpé. Így csorgatva nyálunk egy megálmodott jövő képen. Felébredve csak fekszünk, forgolódunk, s magunk alá csinálunk. Majd kezdünk mindent előröl . Így telnek el évek. Mire egyáltalán kimerészkedünk a rácson át. Lassú émelygés, kúszás mászás. Káprázatosan hatalmas minden. Egy emelés maga a repülés. Nehézkes lépések a szülők felé. Kísérletek a haladás felé. Rengeteg ismétlés. Egy ellenség neve, akivel azonosulni kell.Majd felnőve ellenállóként végezni vele. Vagy gyengén elbukni vele. S IKEA bútorokat rendelni. Kínaiban kajálni. Pizzát rendelni. Internetes pornóra verni. Hétvégén szét csapva bulizni. Ismeretlen lénnyel ágyba bújni. S reprodukálni az egészet. Véget nem érő lehetőségek körfutama.