A tavasz elei nagy rohanásban elmaradt egy szösszenet, ahol azon merengtem, hogy vannak olyan lények, emberek, példaképek és családtagok, akiknek sokat köszönhetünk. Nem biztos, hogy észre vesszük ,de tetteikkel csodát művelnek. S néha nehezen tudunk köszönetet mondani ezekért a csodákért. Nekem ez most így sikerült.
Röpke madár életünkben
sivár,fagyos,puszta télben
szállunk etetőről etetőre
sietve kapkodjuk éltető
magvakat szórt elénk Ő
kitárva a tavaszt felénk
hol tovább adhatjuk
Van kiút a télből !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése