Közel 3 éve nem írtam ide semmit. A saját gondolataim helyett szeretném folytatni a dédnagymamám által írt versek közé tételét . Remélem az eddigiek között is találtattok nektek tetszőt . S akkor jöjjön a folytatás.
Távozás
Itt kell hagyni mindent,
ami szép volt és drága
az utolsó évek
keserves munkája !
Lerombolnak mindent
elbontják a falat
drága életedből
nekem mi sem marad !
Ahogy az ifjuság
elszállott felettem,
most a lebontott ház
bújdosója lettem !
Bárhová is vezet
a sorsom ezután,
szívem nem nyugszik meg,
csak halálom útán !
1968
Tavasz
Az ablakon még jégvirág,
domb oldalon már hóvirág,
a déli szél arról beszél
jön a tavasz, most már ne félj !
Jön a tavasz,de nekem
nem nyilik a virág ,
Az életkedv is tőlem
rég messze szállt,
Nekem ne lesz már megujhodás ,
csak hanyatlás és lassú elmulás !
1968.03.10.
Minden ami szép volt egész életemben,
a drága férjemet juttatja eszembe.
Más okozott nekem örökké fájdalmat ,
az "Ő" szeretete elfeledteté azt.
Öt év mult el.
Csak most érzem igazán ,
hogy elveszítettelek
mikor egyedül tengetem
ezt a bús életet !
Nincsen már senki sem ,
ki szót értene velem ,
hogy igy lehet élni ,
nem is tudtam szívem !
Szebb volt akkor minden ,
amig veled éltem ,
a nehéz napokkal ,
megküzdöttünk szépen !
Most egyedül vagyok,
nincsen ki segítsen ,
egyedül maradtam ,
mint Mikes Kelemen .
Elbujdosnám én is ,
abba az országba ,
ahol szívünk ismét
egymásra találna !
Hosszú volt az öt év
a halálod óta,
de könnyem nem apad ,
mintha tenger volna !
1969.09.11.
Minden évben nehezebb,
könnyem jobban megered. 1970
Emlékezés
Ott voltam , hol született a férjem .
a drága Székelyföld kellős közepében ,
az édes testvérek szerető körében ,
a "Málnássy" portán lassan lépegettem.
Mindenütt a Drágám lábnyomát kerestem ,
ahol édesanyja vezethette régen
legkisebbik fiát simogatva szépen .
A kökösi házban találtam testvérét ,
óh e hasonlóság a szívemben ég még .
Minek az álmodás , hisz nem lehet ő az,
csak kedves hasonmás az életpáromnak .
Az emlékek szépek megmaradnak örökre .
a kedves kint nyugszik rég a temetőben .
Szívemben megőrzöm a drágám emlékét
és nem felejtem el szerető testvérét .
Tartsatok meg "Ti" is jó emlékezetekben ,
hozzátok tartozom a Málnássy névben !
1969.08.02.
Sírod mellett
Má hét éve , hogy itt hagytál ,
azért állok a sírodnál .
A virágot , amit hoztam
könnyeimmel meglocsoltam .
Ráborulok a sírodra
mért is hagytál így magamra ?
Gondolatom mindig veled ,
egyszer elnyel a sírvermed .
1971.09.01.
Emlékek
Eszembe jut a mult
minden mi szép benne ,
hullt a tavasz virága
kedvesünktől ölünkbe ,
örömkönny csillogott
mindkettőnk szemébe !
Most ha emlékszem
vajon mi van velem ?
Vége az ifjúságnak ,
őszi virágok fáznak ,
a kedves már halott
és minden elhagyott !
Szívem már ne dobogj !
Falevél hullással ,
egy-egy tűszurással ,
kedvesek bántással ,
szívem vére cseppje
holnap tán elhallgat !
1968. 11.07.
Ősz
Petőfi szerette az őszt,
de nekem nem szép,
elment a fecske gólya
és fuj a hideg szél !
Elhervad a virág
lehull a falevél ,
üres lesz a határ
elbúj minden bogár
Szép virágos kertem
mintha haldokolna ,
és ezt a pusztítást
csak az ősz okozza !
Nem szeretem az őszt
elmulás hírnökét ,
csak jöjjetek ismét
tavaszi rügyecskék !
Viruljon a határ
úgy mint minden évben ,
magam is beállok
majd a közepébe !
1967.11.10.
Távozás
Itt kell hagyni mindent,
ami szép volt és drága
az utolsó évek
keserves munkája !
Lerombolnak mindent
elbontják a falat
drága életedből
nekem mi sem marad !
Ahogy az ifjuság
elszállott felettem,
most a lebontott ház
bújdosója lettem !
Bárhová is vezet
a sorsom ezután,
szívem nem nyugszik meg,
csak halálom útán !
1968
Tavasz
Az ablakon még jégvirág,
domb oldalon már hóvirág,
a déli szél arról beszél
jön a tavasz, most már ne félj !
Jön a tavasz,de nekem
nem nyilik a virág ,
Az életkedv is tőlem
rég messze szállt,
Nekem ne lesz már megujhodás ,
csak hanyatlás és lassú elmulás !
1968.03.10.
Minden ami szép volt egész életemben,
a drága férjemet juttatja eszembe.
Más okozott nekem örökké fájdalmat ,
az "Ő" szeretete elfeledteté azt.
Öt év mult el.
Csak most érzem igazán ,
hogy elveszítettelek
mikor egyedül tengetem
ezt a bús életet !
Nincsen már senki sem ,
ki szót értene velem ,
hogy igy lehet élni ,
nem is tudtam szívem !
Szebb volt akkor minden ,
amig veled éltem ,
a nehéz napokkal ,
megküzdöttünk szépen !
Most egyedül vagyok,
nincsen ki segítsen ,
egyedül maradtam ,
mint Mikes Kelemen .
Elbujdosnám én is ,
abba az országba ,
ahol szívünk ismét
egymásra találna !
Hosszú volt az öt év
a halálod óta,
de könnyem nem apad ,
mintha tenger volna !
1969.09.11.
Minden évben nehezebb,
könnyem jobban megered. 1970
Emlékezés
Ott voltam , hol született a férjem .
a drága Székelyföld kellős közepében ,
az édes testvérek szerető körében ,
a "Málnássy" portán lassan lépegettem.
Mindenütt a Drágám lábnyomát kerestem ,
ahol édesanyja vezethette régen
legkisebbik fiát simogatva szépen .
A kökösi házban találtam testvérét ,
óh e hasonlóság a szívemben ég még .
Minek az álmodás , hisz nem lehet ő az,
csak kedves hasonmás az életpáromnak .
Az emlékek szépek megmaradnak örökre .
a kedves kint nyugszik rég a temetőben .
Szívemben megőrzöm a drágám emlékét
és nem felejtem el szerető testvérét .
Tartsatok meg "Ti" is jó emlékezetekben ,
hozzátok tartozom a Málnássy névben !
1969.08.02.
Sírod mellett
Má hét éve , hogy itt hagytál ,
azért állok a sírodnál .
A virágot , amit hoztam
könnyeimmel meglocsoltam .
Ráborulok a sírodra
mért is hagytál így magamra ?
Gondolatom mindig veled ,
egyszer elnyel a sírvermed .
1971.09.01.
Emlékek
Eszembe jut a mult
minden mi szép benne ,
hullt a tavasz virága
kedvesünktől ölünkbe ,
örömkönny csillogott
mindkettőnk szemébe !
Most ha emlékszem
vajon mi van velem ?
Vége az ifjúságnak ,
őszi virágok fáznak ,
a kedves már halott
és minden elhagyott !
Szívem már ne dobogj !
Falevél hullással ,
egy-egy tűszurással ,
kedvesek bántással ,
szívem vére cseppje
holnap tán elhallgat !
1968. 11.07.
Ősz
Petőfi szerette az őszt,
de nekem nem szép,
elment a fecske gólya
és fuj a hideg szél !
Elhervad a virág
lehull a falevél ,
üres lesz a határ
elbúj minden bogár
Szép virágos kertem
mintha haldokolna ,
és ezt a pusztítást
csak az ősz okozza !
Nem szeretem az őszt
elmulás hírnökét ,
csak jöjjetek ismét
tavaszi rügyecskék !
Viruljon a határ
úgy mint minden évben ,
magam is beállok
majd a közepébe !
1967.11.10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése