Egy világ,ahol összemosódik a valóság a képzelettel és az álmokkal.
2017. január 20., péntek
Bajnokok reggelije
Elmegyilkos álom
Egy novella következik, amelynek alapját az unoka testvérem mese története adta, de én egy kicsit módosítottam rajta.
Egy esős szeptemberi nap volt, mikor a város boltjait jártam sorra. Először benéztem a műszaki- és háztartási boltba. A bolt kétrészve volt osztva. A bal oldalán volt a háztartási rész, így arra vettem az irányt. Kis keresgélés után sikerült jó és olcsó vágódeszkát találnom. Siettem így nem sokat nézelődtem, hanem rohantam a pénztárhoz. Ezután beugrottam a Centrumba körömcsipeszt venni. Majd miután, így bevásároltam, elindultam a kolleszba visszafelé a megszokott úton. A hamburgerestől csak úgy özönlött ki a hagyma és a frissensült hús illata. Pár lépéssel odébb bedobtam egy csésze kávé illatát is. Ezekkel az illatokkal telve elmúlt éhem-szomjam. Hirtelen egy élénk színű madár repült el az orrom előtt. Majdnem hanyatt estem.Néztem merre repült ez a fránya madár. Nem láttam, így elindultam. De ahogy az első lépésem megtettem. Csiripelésre lettem figyelmes. Az a madár volt. Elindultam felé, ekkor beljebb repült. Az utca egyik lámpájára szállt le. Gúnyosan csiripelt. Majd még beljebb repült. Követtem. De a madár egy kanyar után eltűnt. A kanyar előtt egy macskakőbe estem el, így azt se láttam, hogy merre repült el. Pihenésként körül néztem. Egy romantikus, de egyben misztikus zsákutca volt. Zsákutca volt. A végén egy kis bolttal. Poros ablakokkal és néhány különleges dologgal a kirakatban. Egyszerre sötétség lett. Felnéztem és láttam egy vihar felhő takarja el a napot. Én készülődtem visszafelé, amikor jég eső kezdett szakadni elém, és egyre közeledett felém. Az elázás és néhány zúzódás lehetősége megijesztett, így bemenekültem a boltba.
A boltban egzotikus tárgyak porosodtak és szenvedtek a homályosság igája alatt. Körbenéztem. Itt a perzsa szőnyegtől elkezdve, a törzsi álarcokig minden volt. Egy-kettőt le is vettem. A legérdekesebb álarcnál tartottam , amit épp fel akartam próbálni. De zajt hallottam. Gyorsan letettem. A zaj irányába néztem. Egy görnyedt, alacsony ember körvonala rajzolódott ki a próbafülke ajtajában. Kínálta a portékáját a számomra. A kínálgatást el akartam hárítani. De az öreg fenyegetett, hogy kiküld az esőbe. Így elég sok mindent rám sózott. Már ki akartam menekülni az üzletből, mert már az eső is elállt és pénzem is fogytán volt. De az öreg úr ekkor azt a maszkot dugta elém, amit már egyszer fel akartam venni. Most az álarccal rohantam a fülkéhez és feltettem. Ekkor hirtelen minden zöld lett. Majd egy pillanat múlva megint a tükör előtt álltam. Körül néztek az öreg úr is meg van és a bolt is.
Kilépnék , mikor az öreg a kezembe nyom egy séta botot,s kienged.
Ahogy kilépek egy zsúfolt tér tárul elém. Akarnék visszamenni a többi vásárolt dologért a boltba, de nem lehet. A bolt zárva. A járókelőktől érdeklődök. Az első, akit megállítok egy kopasz, szakállas úgy 160 cm körüli.Kérdezem tőle: - Hol vagyok? Ő kérdően néz rám és közbe mondja: - Nevem évértevem. Ez a két mondat többször elhangzott, mire rájöttem e nyelv mondat alkotására, de sajnos ekkora a fickó dühösen elrohant. Úgy néz ki tovább nem bírta. Csüggedten roskadtam le a lépcsőre, mikor egy úr lihegett az arcomba. Erre felrántottam a fejem, hogy láthassam kivel van dolgom. Az úr magas termetű, szakállas, úgy 30 év körülinek nézett ki. Ahogy így mindketten végig mértük egymást.
- Hol vagyok ? - kérdeztem határozatttan.
- Géza vagyok, és Ön?
- Ja, Én szilárd vagyok, de mindenki csak Ká-nak szólít. De végre megtudhatnám - Hol vagyok.
- Hát hol, a főtéren. - bökte felém gúnyosan.
- Nem úgy gondoltam; melyik város és melyik ország.
- Majdnemország ez. A város neve pedig Kaméleon.
- Micsoda Majdnemország - rökönyödtem meg. - Milyen ország ez? Majdnemország? Mért hívják így ezt az országot ?
Géza gyanúsan nézett rám majd lassan és érthetően magyarázta a dolgokat.
Retard az első elnökünk, aki idehozta népünket. A két folyóhoz tartozó síkságra és hegyek közé. Tőle ered az ország elnevezése. Mivel amikor az életéről mesélt a fiának, Draternak. Minden mondata, így kezdődött: - Majdnem összejöttem egy csajjal..... Majdnem sikerült legyőznöm ( Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat, Vasárnap ) fejű sárkányt.
Sajnos ez a gondolkodás átterjedt elég sok emberre. Így majdnem az jött össze mindenkinek, amit szeretett volna.
A város neve meg onnan ered, hogy ezt az államot ellepték a hivatalnokok, akik elég sokszínűek. Itt telepedtek, így hát ez lett a főváros. Egy koron mikor megunták azt az emberek, hogy majdnem minden majdnem sikerült. Fellázadtak az elnök ellen. Az elnök a katonaság segítségével leverte a lázadást. A lázadást az értelmiség szervezte és vezette, ezért az oktatást csorbította. Például a könyveket elkobozták, írni, olvasni és számolni tanulhatnak az emberek. De ezt is csak minimális szinten. Kezébe vette a tömegtájékoztatást. A hírekből csak azt tudja meg, amit az elnök közöltetni akar és még sok jelentéktelen dolgot. De ami a legrosszabb létrehozott egy rendőrséget, ami a gondolatokat ellenőrzi. A gondolat rendőrség tagja bárhol megtalálható: utcán követhet, lehallgathatja a telefonod, elolvashatja a leveledet. Így korlátozzák teljesen a szabadságodat. Ezért nem tudják az emberek kimutatni az érzéseiket, mert akkor a rendőrség rájönne mire gondolnak.
Így hát figyelj minden embert, vegyél fel póker arcot és kifogod ismerni magad közöttünk. Most jutott eszembe, hogy most van a párt gyűlés. Ezért vannak ilyen kevesen a főtéren. - Eljössz a gyűlésre?
- Milyen párt ez ?- kérdeztem póker arccal.
- Ez az egyetlen párt lényegében. A neve : Tökéletes. A pártnak van több kicsi " ellenfele", de ezek inkább csak kiszolgálják a pártot. Mivel ezek az " ellenfelek " feldobják a másképp gondolkodókat a rendőrségnek. Eljössz?
- Elmegyek.
Természetes, hogy elmegyek. Hisz mi mást tudtam volna csinálni egy ismeretlen városban, ahol most mindenki a gyűlésen van. Az utunk egy hosszú szeles úton vezetett. Az út két oldalán hat emeletes házak, úgy XIX. századi stílusban. Az út közepén fák és padok, itt sétáltunk. Az egyik ház felkeltette érdeklődésemet, mivel a hát tetején, úgy körülbelül a saroknál egy angyal állt, az egyik kezében egy mérleget , a másikban egy könyvet tartott. De ennél jobbban szemügyre venni nem tudtam, mert tova siettünk. Az út végén egy ovális alakú épület állt. A ház három dór oszloppal fogadja a látogatót. Most a gyűlés miatt két zászló lógott le méltóságteljesen. Mindkét zászlón egy búzakalász és egy szegfű fonódott össze egy körré, melyben egy madár leledzett. Ahogy beértünk egy nagy csarnok terült a szemem elé, ahol több ezer ember nyüzsgött.Hirtelen valahonnan fölölünk egy gong szó hallatszott. Erre a hangra a nyüzsgő tömeg elhallgatott. Olyan csönd lett, mint egy kriptában. A színpadon ekkor vonult be három férfi, akik nagy tapsot kaptak. Főleg az első sorokból, ahol a hivatalnokok főnökei ültek. Először a nagy darab kopaszodó ember szólalt meg. Aki elmondta, hogy üdvözli az Ő népét és Ő ezt így gondolja. Ez újból tapsvihart hozott. Ő utána szólalt fel a kicsi, majomarcszerű egyén. Ő elmondta, hogy köszönti az itt összegyűlt elvtársait és ígérgetett egyet mást az adózásról. A harmadik olyan közepes volt. Átlagos. Nem mondott semmi újdonságot és ígéretet. Mégis úgy éreztük, hogy fontos amit mond. Ő néha véletlenül kimondott egy-két héber szót. De azért ők ketten is tapsot kaptak. Majd kivonultak a színpadról. Ahogy eltűntek a függöny mögött, a tömeg áradt kifelé.
Szerencsére Géza mellett álltam, így egyformán sodródtunk ezzel az egybeforrt nagy szörnyeteggel. Aki tud olyan gyáva lenni akár egy nyúl. De tud olyan is lenni akár egy sarokba szorított fenevad. Géza húzott maga után. Míg én azt néztem meg van e mindenem. Ezalatt visszaértünk arra az útra amin jöttünk. Majd leültünk egy padra és az időjárásról beszélgetünk. Beszélgetés közben a holdat kerestem a felhőtlen égen. Meg is találtam a szemközti ház egyik szobrának a feje mögött. A szobor úgy nézett ki akár egy szent. Ahogy jobban szemügyre vettem, rájöttem, hogy ezt a szobrot láttam már oda felé menet is.
Be nem állt a szánk. Folyamatosan társalogtunk. Közben Géza néha körülnézet, figyelte kik járkálnak körülöttünk . Hirtelen félbeszakította a lovak szépségéről szóló tudományos értekezésemet.
- Gyere gyorsan most néptelen az utca.- szólított fel izgatottan.
Roham léptekkel közeledtünk a szemben lévő házhoz.Majd beérve az épületbe halk léptekkel rohantunk a tetőre. Ott kimásztunk egy ablakon. Ahonnét könnyű szerrel meg tudtunk közelíteni az angyalt. Majd egy ti-ti-tá ütemű kopogtatásra felhúzódott a szobor ruhájának vége és bebújhattunk alá. Itt egy tíz fős csoport fogadott minket. Akik nem nézték jól szemmel jelenlétemet. Akiket Géza csillapított le. Gondolom a történtek elmesélésével. Ezután kedélyesé vált a hangulat. Nem csodálom egy-két üveg bor elfogyasztása után. Később komolyra fordították a szót és kifejtették számomra, hogy ez itt a szabadelvűek titkos találka helye és az elnök félreállításáról készítenek terveket.
- Csak nem úgy gondolják, hogy ........- kérdeztem kissé meglepődve.
- De,de .- hangzott a válasz egybehangzóan.
- És , hogy képzelik? - kérdeztem.
- A pártházban hajtanánk végre. Onnét lőnénk le ,ahol a gongok találhatók.A lövés pillanatában megszólalnának a gongok, hogy elnyomják a lövés hangját .- válaszolta Géza.
- És mikor ?
- Holnap.
- Holnap?
- Igen, holnap mond beszédet a pártházban és neked is velünk kell jönni és segíteni.
- Nekem?
- Neked.
- Én ugyan nem. Én csak haza szeretnék jutni. Nem itt gyilkolászni egy ismeretlen országban.
- Mesterünk, Ibo nav Ibonek előre megmondta, hogy így fogsz viselkedni.
- Kicsoda , Ibolya ?
- Nem , Ibonek, ő az aki idehozott téged egy másik világból.
- Ja, az öreg bácsi a boltban. Na és mit kéne tennem ?
- Lelőni az elnököt.
- Na, azt már nem .
- Mért, hisz felszabadítasz egy népet. Hős leszel. És különben is csak....
- Jó, jó. Megfontolom a dolgot. Ha hagytok rá időt.
- Mennyit?
- Körülbelül 2 óra.
- Rendben.
Ezek után elhagytam a helyiséget és kiültem a tetőre. Gondolkoztam. Végül is mindig ki akartam próbálni milyen embert ölni. Meg hős leszek. Meg ha a mesterük hozott ide , akkor neki is valahol itt kell lenni. S ha ezt megteszem biztos haza visz. Majd a csillagokat néztem és az otthon lévő szeretteim jutottak eszembe. Mennyire hiányoznak . Ti-ti-tá.
- Döntöttem. Nem.
- Nevem?! Hogy tehettél ilyet?
- Bocsi, csak vicc volt.
- Azért.
- Még egyszer hogy gondoljátok?
- Úgy hogy ...............
Beléptünk a pártházba.Megvettük a jegyeket.A vécét keresve feljutottunk a gongokig.Ahol a gongkezelőnek jutott egy kis kongatás. Majd elhelyezkedtünk megfele-lő-állásban és vártuk az elnököt.Pár perc múlva belépett és éljenzés töltötte be a termet. A meglepődött elnök megállt.Gongattunk és lőttünk. A golyó villám gyorsan szállt- szállt, s a függönyt találtam el, mert az elnököt visszahívták. Ott hagyta a jegyzeteit. Ekkor megint megállt. Gongatunk és lőttünk.De nem találtuk el. Lehajolt befűzni a cípőjét. Csalódottan ültünk és gongattunk, ha valami zaj támadt. Egyszer csak megböktek a többiek.
- Nem hallottad, hogy valaki kezet foghat az elnökkel?
- Na és ki ?
- Kinek a jegyén a 666. szám található. Nézd meg a jegyed?
Belenyúltam a bal zsebembe. Nincs . Majd a másikba. Nincs. Majd végig tapogattam magam, mikor a tekintettem a sétapálcámra esett. A pálca végén ott ficánkolt a jegyem. De hogy került oda?
Már tudom, hogy mikor eldobtam a jegyemet, poénból még rányomtam a pálcámat. Gondolom a nyomás hatására kijött egy penge, mellyel átszúrtam a jegyet, így maradhatott rajta. A száma 666. Itt a remény a gyilkolásra.
Elindultam lassan bizonytalanul lefelé a lépcsőn fokról- fokra.A többiek persze bizakodóan pislantottak felém. Az egész, olyan volt, mint mikor a halálra ítélttől búcsúznak a szerettei.
Ahogy leértem újongó , de azért irigy arcok fogadtak. Bágyadt mosollyal vergődtem át a tömegen. A sétapálcámmal csináltam a helyet. A színpadra felérve komoly megfontolt léptekkel mentem az elnök felé. Majd a pálcámat átvettem a bal kezembe és kezet fogtam az elnökkel. Majd vissza vettem a pálcát. Megnyomtam a gombot. A penge megvillant a bot végén. És hirtelen átvágtam az elnök nyakát. Az ütőérből csak úgy fröcskölt a vér.
Felébredtem, teljesen megizzadtam ettől a szörnyű álomtól. Gondolataimban csak ez járt. Meg, hogy ez talán megtörténhet holnap is amikor fellépek a színpadra.
Ekkor lépett be a feleségem.Látta egyből az arcomon, hogy valami zavar.
- Mi a gond, édesem?
- Á , semmi csak rosszat álmodtam?
- Miről szólt ?
- Nem számít, hülyeség az egész ?
- Kérlek mond el, szívem?
- Na jó! Tudod holnap lesz az ünnepély, ekkor kezet kell fognom egy emberrel, úgy sorsolják ki. Na képzeld az az ember én voltam és a sétapálcámban rejtőző késsel megöltem az elnököt vagyis magamat. Hát micsoda idióta álom ez?
- Az. Téged ki akarna megölni. Hisz téged mindenki szeret.
- Igazad van drágám. Már meg is nyugodtam.
A feleségem erre a megnyugtató mondatra kiment a szobából.De engem , azért zavart még ez az álom.
Innét nem messze. Egy pár beszéd zajlott le.
- Hol vagyok?
- Géza vagyok , és Ön?
- Ja, én Szilárd vagyok..........
Vége
1997.ápr.9.
Egy esős szeptemberi nap volt, mikor a város boltjait jártam sorra. Először benéztem a műszaki- és háztartási boltba. A bolt kétrészve volt osztva. A bal oldalán volt a háztartási rész, így arra vettem az irányt. Kis keresgélés után sikerült jó és olcsó vágódeszkát találnom. Siettem így nem sokat nézelődtem, hanem rohantam a pénztárhoz. Ezután beugrottam a Centrumba körömcsipeszt venni. Majd miután, így bevásároltam, elindultam a kolleszba visszafelé a megszokott úton. A hamburgerestől csak úgy özönlött ki a hagyma és a frissensült hús illata. Pár lépéssel odébb bedobtam egy csésze kávé illatát is. Ezekkel az illatokkal telve elmúlt éhem-szomjam. Hirtelen egy élénk színű madár repült el az orrom előtt. Majdnem hanyatt estem.Néztem merre repült ez a fránya madár. Nem láttam, így elindultam. De ahogy az első lépésem megtettem. Csiripelésre lettem figyelmes. Az a madár volt. Elindultam felé, ekkor beljebb repült. Az utca egyik lámpájára szállt le. Gúnyosan csiripelt. Majd még beljebb repült. Követtem. De a madár egy kanyar után eltűnt. A kanyar előtt egy macskakőbe estem el, így azt se láttam, hogy merre repült el. Pihenésként körül néztem. Egy romantikus, de egyben misztikus zsákutca volt. Zsákutca volt. A végén egy kis bolttal. Poros ablakokkal és néhány különleges dologgal a kirakatban. Egyszerre sötétség lett. Felnéztem és láttam egy vihar felhő takarja el a napot. Én készülődtem visszafelé, amikor jég eső kezdett szakadni elém, és egyre közeledett felém. Az elázás és néhány zúzódás lehetősége megijesztett, így bemenekültem a boltba.
A boltban egzotikus tárgyak porosodtak és szenvedtek a homályosság igája alatt. Körbenéztem. Itt a perzsa szőnyegtől elkezdve, a törzsi álarcokig minden volt. Egy-kettőt le is vettem. A legérdekesebb álarcnál tartottam , amit épp fel akartam próbálni. De zajt hallottam. Gyorsan letettem. A zaj irányába néztem. Egy görnyedt, alacsony ember körvonala rajzolódott ki a próbafülke ajtajában. Kínálta a portékáját a számomra. A kínálgatást el akartam hárítani. De az öreg fenyegetett, hogy kiküld az esőbe. Így elég sok mindent rám sózott. Már ki akartam menekülni az üzletből, mert már az eső is elállt és pénzem is fogytán volt. De az öreg úr ekkor azt a maszkot dugta elém, amit már egyszer fel akartam venni. Most az álarccal rohantam a fülkéhez és feltettem. Ekkor hirtelen minden zöld lett. Majd egy pillanat múlva megint a tükör előtt álltam. Körül néztek az öreg úr is meg van és a bolt is.
Kilépnék , mikor az öreg a kezembe nyom egy séta botot,s kienged.
Ahogy kilépek egy zsúfolt tér tárul elém. Akarnék visszamenni a többi vásárolt dologért a boltba, de nem lehet. A bolt zárva. A járókelőktől érdeklődök. Az első, akit megállítok egy kopasz, szakállas úgy 160 cm körüli.Kérdezem tőle: - Hol vagyok? Ő kérdően néz rám és közbe mondja: - Nevem évértevem. Ez a két mondat többször elhangzott, mire rájöttem e nyelv mondat alkotására, de sajnos ekkora a fickó dühösen elrohant. Úgy néz ki tovább nem bírta. Csüggedten roskadtam le a lépcsőre, mikor egy úr lihegett az arcomba. Erre felrántottam a fejem, hogy láthassam kivel van dolgom. Az úr magas termetű, szakállas, úgy 30 év körülinek nézett ki. Ahogy így mindketten végig mértük egymást.
- Hol vagyok ? - kérdeztem határozatttan.
- Géza vagyok, és Ön?
- Ja, Én szilárd vagyok, de mindenki csak Ká-nak szólít. De végre megtudhatnám - Hol vagyok.
- Hát hol, a főtéren. - bökte felém gúnyosan.
- Nem úgy gondoltam; melyik város és melyik ország.
- Majdnemország ez. A város neve pedig Kaméleon.
- Micsoda Majdnemország - rökönyödtem meg. - Milyen ország ez? Majdnemország? Mért hívják így ezt az országot ?
Géza gyanúsan nézett rám majd lassan és érthetően magyarázta a dolgokat.
Retard az első elnökünk, aki idehozta népünket. A két folyóhoz tartozó síkságra és hegyek közé. Tőle ered az ország elnevezése. Mivel amikor az életéről mesélt a fiának, Draternak. Minden mondata, így kezdődött: - Majdnem összejöttem egy csajjal..... Majdnem sikerült legyőznöm ( Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat, Vasárnap ) fejű sárkányt.
Sajnos ez a gondolkodás átterjedt elég sok emberre. Így majdnem az jött össze mindenkinek, amit szeretett volna.
A város neve meg onnan ered, hogy ezt az államot ellepték a hivatalnokok, akik elég sokszínűek. Itt telepedtek, így hát ez lett a főváros. Egy koron mikor megunták azt az emberek, hogy majdnem minden majdnem sikerült. Fellázadtak az elnök ellen. Az elnök a katonaság segítségével leverte a lázadást. A lázadást az értelmiség szervezte és vezette, ezért az oktatást csorbította. Például a könyveket elkobozták, írni, olvasni és számolni tanulhatnak az emberek. De ezt is csak minimális szinten. Kezébe vette a tömegtájékoztatást. A hírekből csak azt tudja meg, amit az elnök közöltetni akar és még sok jelentéktelen dolgot. De ami a legrosszabb létrehozott egy rendőrséget, ami a gondolatokat ellenőrzi. A gondolat rendőrség tagja bárhol megtalálható: utcán követhet, lehallgathatja a telefonod, elolvashatja a leveledet. Így korlátozzák teljesen a szabadságodat. Ezért nem tudják az emberek kimutatni az érzéseiket, mert akkor a rendőrség rájönne mire gondolnak.
Így hát figyelj minden embert, vegyél fel póker arcot és kifogod ismerni magad közöttünk. Most jutott eszembe, hogy most van a párt gyűlés. Ezért vannak ilyen kevesen a főtéren. - Eljössz a gyűlésre?
- Milyen párt ez ?- kérdeztem póker arccal.
- Ez az egyetlen párt lényegében. A neve : Tökéletes. A pártnak van több kicsi " ellenfele", de ezek inkább csak kiszolgálják a pártot. Mivel ezek az " ellenfelek " feldobják a másképp gondolkodókat a rendőrségnek. Eljössz?
- Elmegyek.
Természetes, hogy elmegyek. Hisz mi mást tudtam volna csinálni egy ismeretlen városban, ahol most mindenki a gyűlésen van. Az utunk egy hosszú szeles úton vezetett. Az út két oldalán hat emeletes házak, úgy XIX. századi stílusban. Az út közepén fák és padok, itt sétáltunk. Az egyik ház felkeltette érdeklődésemet, mivel a hát tetején, úgy körülbelül a saroknál egy angyal állt, az egyik kezében egy mérleget , a másikban egy könyvet tartott. De ennél jobbban szemügyre venni nem tudtam, mert tova siettünk. Az út végén egy ovális alakú épület állt. A ház három dór oszloppal fogadja a látogatót. Most a gyűlés miatt két zászló lógott le méltóságteljesen. Mindkét zászlón egy búzakalász és egy szegfű fonódott össze egy körré, melyben egy madár leledzett. Ahogy beértünk egy nagy csarnok terült a szemem elé, ahol több ezer ember nyüzsgött.Hirtelen valahonnan fölölünk egy gong szó hallatszott. Erre a hangra a nyüzsgő tömeg elhallgatott. Olyan csönd lett, mint egy kriptában. A színpadon ekkor vonult be három férfi, akik nagy tapsot kaptak. Főleg az első sorokból, ahol a hivatalnokok főnökei ültek. Először a nagy darab kopaszodó ember szólalt meg. Aki elmondta, hogy üdvözli az Ő népét és Ő ezt így gondolja. Ez újból tapsvihart hozott. Ő utána szólalt fel a kicsi, majomarcszerű egyén. Ő elmondta, hogy köszönti az itt összegyűlt elvtársait és ígérgetett egyet mást az adózásról. A harmadik olyan közepes volt. Átlagos. Nem mondott semmi újdonságot és ígéretet. Mégis úgy éreztük, hogy fontos amit mond. Ő néha véletlenül kimondott egy-két héber szót. De azért ők ketten is tapsot kaptak. Majd kivonultak a színpadról. Ahogy eltűntek a függöny mögött, a tömeg áradt kifelé.
Szerencsére Géza mellett álltam, így egyformán sodródtunk ezzel az egybeforrt nagy szörnyeteggel. Aki tud olyan gyáva lenni akár egy nyúl. De tud olyan is lenni akár egy sarokba szorított fenevad. Géza húzott maga után. Míg én azt néztem meg van e mindenem. Ezalatt visszaértünk arra az útra amin jöttünk. Majd leültünk egy padra és az időjárásról beszélgetünk. Beszélgetés közben a holdat kerestem a felhőtlen égen. Meg is találtam a szemközti ház egyik szobrának a feje mögött. A szobor úgy nézett ki akár egy szent. Ahogy jobban szemügyre vettem, rájöttem, hogy ezt a szobrot láttam már oda felé menet is.
Be nem állt a szánk. Folyamatosan társalogtunk. Közben Géza néha körülnézet, figyelte kik járkálnak körülöttünk . Hirtelen félbeszakította a lovak szépségéről szóló tudományos értekezésemet.
- Gyere gyorsan most néptelen az utca.- szólított fel izgatottan.
Roham léptekkel közeledtünk a szemben lévő házhoz.Majd beérve az épületbe halk léptekkel rohantunk a tetőre. Ott kimásztunk egy ablakon. Ahonnét könnyű szerrel meg tudtunk közelíteni az angyalt. Majd egy ti-ti-tá ütemű kopogtatásra felhúzódott a szobor ruhájának vége és bebújhattunk alá. Itt egy tíz fős csoport fogadott minket. Akik nem nézték jól szemmel jelenlétemet. Akiket Géza csillapított le. Gondolom a történtek elmesélésével. Ezután kedélyesé vált a hangulat. Nem csodálom egy-két üveg bor elfogyasztása után. Később komolyra fordították a szót és kifejtették számomra, hogy ez itt a szabadelvűek titkos találka helye és az elnök félreállításáról készítenek terveket.
- Csak nem úgy gondolják, hogy ........- kérdeztem kissé meglepődve.
- De,de .- hangzott a válasz egybehangzóan.
- És , hogy képzelik? - kérdeztem.
- A pártházban hajtanánk végre. Onnét lőnénk le ,ahol a gongok találhatók.A lövés pillanatában megszólalnának a gongok, hogy elnyomják a lövés hangját .- válaszolta Géza.
- És mikor ?
- Holnap.
- Holnap?
- Igen, holnap mond beszédet a pártházban és neked is velünk kell jönni és segíteni.
- Nekem?
- Neked.
- Én ugyan nem. Én csak haza szeretnék jutni. Nem itt gyilkolászni egy ismeretlen országban.
- Mesterünk, Ibo nav Ibonek előre megmondta, hogy így fogsz viselkedni.
- Kicsoda , Ibolya ?
- Nem , Ibonek, ő az aki idehozott téged egy másik világból.
- Ja, az öreg bácsi a boltban. Na és mit kéne tennem ?
- Lelőni az elnököt.
- Na, azt már nem .
- Mért, hisz felszabadítasz egy népet. Hős leszel. És különben is csak....
- Jó, jó. Megfontolom a dolgot. Ha hagytok rá időt.
- Mennyit?
- Körülbelül 2 óra.
- Rendben.
Ezek után elhagytam a helyiséget és kiültem a tetőre. Gondolkoztam. Végül is mindig ki akartam próbálni milyen embert ölni. Meg hős leszek. Meg ha a mesterük hozott ide , akkor neki is valahol itt kell lenni. S ha ezt megteszem biztos haza visz. Majd a csillagokat néztem és az otthon lévő szeretteim jutottak eszembe. Mennyire hiányoznak . Ti-ti-tá.
- Döntöttem. Nem.
- Nevem?! Hogy tehettél ilyet?
- Bocsi, csak vicc volt.
- Azért.
- Még egyszer hogy gondoljátok?
- Úgy hogy ...............
Beléptünk a pártházba.Megvettük a jegyeket.A vécét keresve feljutottunk a gongokig.Ahol a gongkezelőnek jutott egy kis kongatás. Majd elhelyezkedtünk megfele-lő-állásban és vártuk az elnököt.Pár perc múlva belépett és éljenzés töltötte be a termet. A meglepődött elnök megállt.Gongattunk és lőttünk. A golyó villám gyorsan szállt- szállt, s a függönyt találtam el, mert az elnököt visszahívták. Ott hagyta a jegyzeteit. Ekkor megint megállt. Gongatunk és lőttünk.De nem találtuk el. Lehajolt befűzni a cípőjét. Csalódottan ültünk és gongattunk, ha valami zaj támadt. Egyszer csak megböktek a többiek.
- Nem hallottad, hogy valaki kezet foghat az elnökkel?
- Na és ki ?
- Kinek a jegyén a 666. szám található. Nézd meg a jegyed?
Belenyúltam a bal zsebembe. Nincs . Majd a másikba. Nincs. Majd végig tapogattam magam, mikor a tekintettem a sétapálcámra esett. A pálca végén ott ficánkolt a jegyem. De hogy került oda?
Már tudom, hogy mikor eldobtam a jegyemet, poénból még rányomtam a pálcámat. Gondolom a nyomás hatására kijött egy penge, mellyel átszúrtam a jegyet, így maradhatott rajta. A száma 666. Itt a remény a gyilkolásra.
Elindultam lassan bizonytalanul lefelé a lépcsőn fokról- fokra.A többiek persze bizakodóan pislantottak felém. Az egész, olyan volt, mint mikor a halálra ítélttől búcsúznak a szerettei.
Ahogy leértem újongó , de azért irigy arcok fogadtak. Bágyadt mosollyal vergődtem át a tömegen. A sétapálcámmal csináltam a helyet. A színpadra felérve komoly megfontolt léptekkel mentem az elnök felé. Majd a pálcámat átvettem a bal kezembe és kezet fogtam az elnökkel. Majd vissza vettem a pálcát. Megnyomtam a gombot. A penge megvillant a bot végén. És hirtelen átvágtam az elnök nyakát. Az ütőérből csak úgy fröcskölt a vér.
Felébredtem, teljesen megizzadtam ettől a szörnyű álomtól. Gondolataimban csak ez járt. Meg, hogy ez talán megtörténhet holnap is amikor fellépek a színpadra.
Ekkor lépett be a feleségem.Látta egyből az arcomon, hogy valami zavar.
- Mi a gond, édesem?
- Á , semmi csak rosszat álmodtam?
- Miről szólt ?
- Nem számít, hülyeség az egész ?
- Kérlek mond el, szívem?
- Na jó! Tudod holnap lesz az ünnepély, ekkor kezet kell fognom egy emberrel, úgy sorsolják ki. Na képzeld az az ember én voltam és a sétapálcámban rejtőző késsel megöltem az elnököt vagyis magamat. Hát micsoda idióta álom ez?
- Az. Téged ki akarna megölni. Hisz téged mindenki szeret.
- Igazad van drágám. Már meg is nyugodtam.
A feleségem erre a megnyugtató mondatra kiment a szobából.De engem , azért zavart még ez az álom.
Innét nem messze. Egy pár beszéd zajlott le.
- Hol vagyok?
- Géza vagyok , és Ön?
- Ja, én Szilárd vagyok..........
Vége
1997.ápr.9.
Szerelmes levelek
Most következzenek a prózai próbálkozások.
Szerelmes levelek más- más emberektől:
1.
Hé, Bözsi !
Azt akarom mondani néked, hogy köllesz nékem, meg hogy I LOVE YOU BÖZSI!
Csókúllak: Ferkó
2.
Kedves Vera !
Én tudom lökni ezt az érzelgős dumát, de azt tudom, hogy úgy belezúgtam magába, hogy csak azon jár az eszem, hogy mikor smacizhatok magával.
Üdv: Attesz
3.
kedves reaka pont Szeretlek pont szertettel pont istvaan pont
4.
Kedves Erácska !
Csókoltatom a kezecskéjét. Magácska szőkécske hajzuhatagocskája elbűvölt. Imádom magácskát. Magácska nélkül nem tudok élni, ezért megkérem magácska kezecskéjét.
Millió szeretettel:
Eszterházacskay Pál
5.
Tisztelt Aranka !
Tudatom Önnel, hogy 1979. nov. 10-én beleszerettem Önbe. Kérem jelenjen meg 1979.de.10-én a Dália Filmszínház előtt.
Ha nem jelenik meg, akkor a 34 tv. cikke 5.§ szerint odaidéztethettem.
Tomboló tisztelettel:
KÁDÁR BÉLA
p.h.
Szerelmes levelek más- más emberektől:
1.
Hé, Bözsi !
Azt akarom mondani néked, hogy köllesz nékem, meg hogy I LOVE YOU BÖZSI!
Csókúllak: Ferkó
2.
Kedves Vera !
Én tudom lökni ezt az érzelgős dumát, de azt tudom, hogy úgy belezúgtam magába, hogy csak azon jár az eszem, hogy mikor smacizhatok magával.
Üdv: Attesz
3.
kedves reaka pont Szeretlek pont szertettel pont istvaan pont
4.
Kedves Erácska !
Csókoltatom a kezecskéjét. Magácska szőkécske hajzuhatagocskája elbűvölt. Imádom magácskát. Magácska nélkül nem tudok élni, ezért megkérem magácska kezecskéjét.
Millió szeretettel:
Eszterházacskay Pál
5.
Tisztelt Aranka !
Tudatom Önnel, hogy 1979. nov. 10-én beleszerettem Önbe. Kérem jelenjen meg 1979.de.10-én a Dália Filmszínház előtt.
Ha nem jelenik meg, akkor a 34 tv. cikke 5.§ szerint odaidéztethettem.
Tomboló tisztelettel:
KÁDÁR BÉLA
p.h.
2016. december 28., szerda
S akkor következzenek a középiskola utáni idők.
28.
Kedves Eszter !
ne fuss el
mikor e levelet olvasod
s gügyögő beszédemet hallgatod
mikor gügyögök
benned gyönyörködöm
s szavaim hamisan zengenek
szépséged tiszta hangjait
hallgatni kínos
a csend meg hangos
hát mond mit tegyek?
lépteid várom
de ha nem hallom
barátod hagy legyek ?!
1997.szept.26.
29.
A város sötétjének közepén
áll egy villanylámpa
magányosan, ahogy általába'
a tövében egy fa áll ŐSZintén
Szél suhan át a fán,
s levelei lomhán lebegnek
a félhomály félénk fényének,
hogy az Ő Szineit ámulják.
A sárgát, a bordót, a barnát,
melyek szépek a teremtés mozaikján,
de szomorú színek az emlékek palettáján
hisz már festette egy nő haját, száját, arcát.
Vöröslik már az ég alja
a lámpa lángja kialuszik,
s a látomás szelíden eltűnik
ennek voltam vak szemtanúja.
1997.nov.14.
31.
8 után
Mindennap 8 után
ujjaim fonódnak dobozán
benne a sok édesség
összehoz minket az éhség
beleestem az ízébe
Ez az After Eight
mondom is, hogy Jó ét-
vágyat !
Kérsz? De még hányat?
1997.dec.6.
32.
Itt járt a Mikulás
láthatod
az ablak zúzmarás
Csempészet ajándékot
polcodra
egy-két darabot
Virgács nincsen
jó voltál
kedves kincsem
Gyerekeid szeretnek
Higgy nekem !
Nem vagyok én eretnek
1997.dec.6.
33.
A bennem bolyongó Istenek
Érzem, hogy kavarog
a galaxisunk
vagy bennem vagy
rajtam kívül
de kavarog.
Kedves Merkúr
utamon kísérsz
alfától az omegáig
és lázítod vérem,
hogy láss világot,
de mind hiába,
ha kegyetlen a
szerelem istennője
Vénusz , bár úgy
csillognál bensőmben
akár az égbolton
és mutatnád az
utat- mint az eltévedt
hajósnak a kedveshez
Mars belőlem !
Te alattomos csalárd rész
vörös lángok és kutyák
marjanak szét
de hamar.
Egek ura nyers erőddel
segíts leküzdeni gondjaim,
hogy később védelmezned ne keljen
hatalmas Jupiter.
Uranosz tartsd fölém
hatalmas kék
tündöklő vásznad
hadd merüljön
el benne szemem
A foglyod vagyok
míg létezem
majd szabad leszek
időtlen- időkig és csak
akkor találkozunk, ha
lesz időd rám, öreg
Szaturnusz
Neptunusz maradj
helyeden vagy ásd el szigonyod
hisz kiszámíthatatlanságod
csinált már épp elég galibát
Én is hozzád érkezem
végül Plutó, mint
akárki más, aki
bejárta ezt a körkörös
sehova se vezető
keserves utat.
1998.jan.20.
34.
Földalatti lények
Nagyvárosnyi szemét halom
alatt, ember kéz ásta alagút,
hol színes férgek zakatolása
torzítja rothadt fejű
vízköpőként gubbasztó
gnom álmát,
melyben gennytől ellepett
fekélyes világából átléphet
a fehér fénytől áradó
Kánaánba.
S ott felkiált. Már úgy
vártam a ......
1998.feb.23.
35.
Gyros pitában
Nyársra tűzdelt pulykamellek
forró izzadt hévben égnek
ujjal tágított pitába
vörös és nagy hús darabka
nyomul egyre beljebb
étvágyad még erősebb
tömjél még bele uborkát
öntettel öntözd a pitát
és már kész az étel
mindenki imádja hasát
ez alól nincs kivétel
1998.08.20.
36.
Úgy, mint ...
úgy, mint a sivatagban bolyongó
veszett véreb, mely keresi a
hozzá illő aszimmetrikusan
fénytörő homokszemcsét úgy,
mint a cédrus, melyet
Csontváry csodásan felfestett a
vászonra, mely magányosan
áll szírt fokán sós levegőtől
martan, úgy , mint én
1998.09.17
mikor szemben állok önmagammal
nézem álmos képem
a mosdónál kétségbe esve
várom a hangot, ami- nincsen-
hívna vissza maga mellé
az ágyba
12. 19.
37.
Teret
tér, utca, sikátor
öklét rázó diktátor
bár, presszó, kocsma
még több katasztrófa
temető és Isten temploma
gyilkosság, rablás és panama
busz, vonat, metró
ezt adja a híradó
ez itt kész röhej
ennyi ócska közhely
béke, egység, szeretet
legyen ez a közöny helyett
38.
Műhely
Olyan vagy, mint a művirág
a polcon, akárhogy ölel, hajol
körül a levél, szirmaidat nem
nyitod
Elnézem mosolyod, oly mű
mint nevetésed, s tán csókod
légy mű, mű, műtétet hajts végre
rajtam, vágd le szerelmem bimbaját
víz hiánnyal lohaszd kedvem
érezzem magam földként egy
művirág száránál kit locsolnak
csak úgy sajnálatból, még is
szart se ér ez a műkedvesség,
hisz attól is csak száradok, hisz nincs
kit tápláljak, növeljek
s kedveskedjek neki sójaimmal
Hagy mű, mű, művészkedjek
életemmel, de ez már túl sok,
nem bírom, hiába mondom
a valós bókot, hiába dicsérem
az igazi szépséget és kedvességet
Jön, jön a halál, nem a mű, s ál,
hanem az igazi aljas, megalázó, bús
halál, síromra jön majd a sok
virág, melyet ismét táplálok természetes
trágyával, ami ismét csak szart ér.
1999.jan.1.
39.
Magyar Heléna
Ó, kedves magyar Heléna
tiéd eme arany alma
Fényét szét csak addig szórja
míg ép életem fonala.
1999.jan.4.
40.
Őrült Odüszeusz
Szemeid szépsége rejtelmes, akár
a tenger áramlatai
S képzeld egy magányos tekintet
merült el benne, s úszott a
boldogságban mindig, mikor
rátévedt ezekre az áramlatokra,
aztán szeszélyes vihar támadt, mely
elsodorta őt egy lakatlan szigetre,
hol messze mereng, s kétségbeesetten,
lázasan lesi, várja, hogy az a csodás
és egyedülálló áramlat mikor tér
vissza, s hullámjai mikor ölelik
körül, s várja hófehér habjai mikor
simítják bőrét
Mert ha így magával rántaná a
mélybe, tudná, hogy végre megérkezett
a boldogság hazájába, oda, hol tudná,
hogy végre otthon van.
1999.jan.4.
41.
Mi ért?
Mond mi ért?
tán északról jövő
jég hideg szellő
Mond mi ért?
tán veszett kutya harapás
melytől habzik édes szád
Mond mi ért?
tán Paksi sugár
hogy eltűnt arcodról a nyár
Mond mi ért?
tán sírok közt
fogócskázó bús szellemek
Mond miért?
tán ijeszt, tán elrémiszt
hogy miért adja neked mindenét
testét, lelkét és szerelmét
Hát mond miért?
1999.jan.8.
42.
Hol Ő jár
Hol ő jár
Ott fákon nyílik virág
Hol ő jár
Ott nincs szökőár
Hol ő jár
Ott repül a boldogság madár
Hol ő jár
ott szelíd lesz minden barbár
Hol ő jár
ott beköszönt a nyár
Hol ő jár
ott az idő is megáll
Hol ő jár
ott nem kell se fű, se mák
Hol ő jár
Ott minden az és még is más
Hol ő jár
Ott nem lesz soha király
Hol ő jár
Ott én nem vagyok, de kár
1999. feb.3.
43.
Hiszek egy Istenben
Hiszek egy Ördögben
Hiszek egy nagy Szerelemben
Hiszek a végtelen időben
Hiszek itt a jelenben
Hiszek a véletlenben
Hiszek a halálban és az életben
Hiszek egy álomban
Hiszek az imámban
Hiszek a lehetőségben
Hiszek a békében
Hiszek bárkiben, ki hisz én bennem
Hiszek hisz itt már csak hinnem lehet
1999.feb.3.
44.
Éjszakai lámpás
Egy éjszakai lámpás
nem láthatja senki más
betévedünk egy helyre
s mondom kivel leszel éjjel
itt egy lány ott egy srác
mond hát ki kívánsz
Jesus vagyok vagy tán Ördög
vagy ember, hogy ezzel törődök
egy a probléma tudod
úszkál itt sok állat s sok hal,
de nincs nő ki velem hál
ez tán a Sors vagy a Végzet
itt elmaradt egy ékezett.
az ékezet az i-n a pont
ez vagyok én egy apró pont
a nőknél is csak szórakozás
de kezembe az éjszakai lámpás
mostantól hát úgy vigyázz.
1999.feb.13.
45.
Egy mondat az Útról
Utazok buszomon
nézek ki ablakon
suhanó homályos képek
vagy agyam töri őket
múltból feltűnő gyönyör hölgyek
arcukon szétporló gyémánt fények
sötétbe foszló erények
félelem alagút, hol nincsenek
emberek csak férgek
itt hagyj fel minden reménnyel
vedd magad körül tömjénnel,
ha nem érzed az élet ütemet
fedj be, mint kihűlt tetemet
tégy végre koporsómra fedelet
s ne feled
nem váltottam még jegyet.
1999.márc. 16.
46.
Ez valami új,
ilyet még nem éreztem
ez a határon van
Nem tudom minek a határán,
de azt tudom, hogy ott van,
s nehéz átlépnem rajta,de
tuszkolom magam előre, hisz
én nem tudok fenn akadni a
szögesdróton, hisz szárnyalok, ha
még nem akkor olyan mélyre
zuhanok, ahol úgy is mindegy.
Merj már tenni valamit!
Ne én mondjam meg ?!
Gyerünk !
Látod nincs előtted semmi
csak egy vékony határ ahová
disszidálnod kell, mert ez az
oldal nem visel el és
egyébként is rühelled, a másikon
viszont van még esélyed.
Hát ugorj bátran és ne nézz le
közben?
1999.ápr. 26.
47.
....... gyűlöllek, mert félek,
félek, mert szeretlek,
szeretlek, mert szeretlek.....
1999.ápr.26.
48.
Blue Jazz
Báron ültem egy füstös bárban
sörbe burkolt csendes magányban
Csak a plafon és a föld volt kék
csókod, édes íze égett még
Egy zenekar játssza a blue jazzt
de az agyam nem cserél lemezt
Vak szaxis nyomja a szólót
pillantásod mély nyomott hagyott
Csendesen pereg az a pár dob
hagy legyek én te örök párod
Elbúcsúznak már a zenészek
nem akarlak téged emléknek
1999. nov.
49.
Attesz a Tescoban
Attesz a Tescoban
kukoricát vett dobozban
történt ez oly korban
mikor mikroba
ült a hordóban
Ez a hordó volt Bordeuxban
ahol a mikroba
otromba, otthonba
nem bordó óborba
hanem rumba
aztán szambába
majd végül romba
döntötte vagy inkább ő öntötte tollamba
e ostoba dalomat, talonba
hogy ha ide veszem karomba
csak azt tudom mondani: kárámbá
1999. dec. 22.
Csak egy pont .
......... pont itt állok e pontban
honnét kimozdítom a világot, mely
hordozza a maga célkeresztjét, s
alig terem virágot, de
hisz nem baj, majd úgy is meg
találjuk a puska végén álló
milliárdból az egyetlen Oswaldot
most hát valld a színt
Igen szeretem a hátszínt
de még jobban a bélszínt
félig átsütve, Dózsa György
módra, ki hitte nem
hiába onta vért, de mégis
annyiszor öltek már fivért, s tündért
mond miért? hisz semmit se ért
ki makacs, mint egy öszvér, s
hitte gyöngyért halni érdemes
gyűjtött soká őket, míg a
tündér kit szeretett dér ért s meg fagyott, s
hagyott sok megfejthetetlen
mondatot , mely figyelmeztett
téged hiába töröd a fejed évekig
a titkokat tudni nem fogod
csak érteni és érezni, hogy
mindenki célpont, s ki él
csak az lehet áldozat, ne félj !
Élj s pont.....
2000.jan.10.
51.
Válság
Hajnali köd szitál
a neon fényes boltnál
alig ittál egy-két
üveg sört hiába
alig fogyott a sor ami
itt áll a beváltatlan
kenyér jeggyel a kinyitatlan
üzlet előtt most már előrébb
is jutottál egy-két hellyel
tekerted tovább táskarádiód
jó jazzért gyújtottál
cigiről cigire pótolni
a kenyérhiányt pótolni a lány
hiányát kell mint egy falat
kenyér falat támasztod
tovább melegszik tenyered
türelmesen várj kenyered
házhoz kapod ha-mar/-osan/
a vágy
2000.04.21.
52.
Úgy fáj
Úgy fáj a szíve tája
beleroskad alkoholos mája
fekete szú rágta élet fája
szörnyű így, hát kutyafája
úgy fáj a szerelem
bár merre terelem
sohase feledem
Úgy fáj üres ágya
nincs is más csak vágya
meglelje talált tárgya
Istenek játékos lánya
Úgy fáj a szerelem
bármerre terelem
sohase feledem
Úgy fáj a szerelem
bármerre terelem
sohase feledem
úgy fáj Vénuszi torzója
masírozó gnómok korzója
teher könnyel telt korsója
minden ki nem ejtett szója
Úgy fáj a szerelem
bármerre terelem
sohase feledem
Úgy fáj ez a verzió
mindent ad a televízió
csak neked perverzió
jöjjön hát az erózió
Úgy fáj a szerelem
bármerre terelem
soha se feledem
2000.09.08.
53.
Lepkék rágta kis hegek
mindegyiken más-más nevek
Úgy jöttek egymás után
mint tűz a tűzoltó után
mindig volt náluk lyukas fecskendő
áldozatnak bérelt csendes temető
nélküled szárnyaló szerelem pillangó
halkan szóló I can't go
tovább veled megyek árnyék
földön folyó hűs verejték
földön futó sötét kis egér
kergesd a macskát ha utolér
2000.09.09.
54.
Felnőtt vagyok !?- avagy mi lettem
Itt van kétezer és egy
képtelen képzavar
képes télen zavarni
az adást, ami nem
ad mást, nem ad mást
hirtelen készült számadás
gyermekkori idült aztmás
képzelgés kiköhögött rohamát
Gyerünk rajta hát, vegyük át
Mi lett veled kis pajtás.
Először is nem kutatod az őslényeket,
de csapkodhatod a sok legyet
Másodszor legyek tudós, feltaláló, hogy
találjam fel a fejem, essen rá sok ro/t/hadt alma.
Na azt már nem, ott van rá sok történelmi példa.
Sokadszor is lehettem volna régész, olimpia sportoló
Rég észhez tértem, így hát derbyt nyertem.
Én és a trójai faló.
Kár, hogy ez sem való.
Mi való nékem, most már rájöttem
Maradni gyermek !
Ki ír csodás rímeket,
képeire fest rettentő rémeket
és mindig tudja a darab végét.
Kinek ez nem tetszik, törölje ki vele az alvégét.
2000.dec.10.
55.
Ide benn dobban a szív
oda kint a nagy világ
ki egyre csak hív
Fejemben sok színes álomkép
szabadon szárnyaló kék madár
repül, bolyong szerteszét
Átszelt pár nagy óceánt
átszelt sivár Szaharát
és ha elfárad
hűs árnyat adó lombjaid között
megpihen a fáradt kék madár
vörös lángok közt vergődöt
s gyémántra lel a bizsuk között
hoz rá víg esztendőt
s békére lel ágaid között
2001.05.26.
56.
migrén és fejfájás
egy lövés semmi más
eltűnt minden fájdalom
megszűnt e nyomorult világ
hova megyek több a virág
itt halok érted ott élek
nem vagy velem nagyon félek
ha veled voltam megijedtem
kiszakítottam jobbik részem
jött a migrén és fejfájás
egy megoldás lövés semmi más
2001.05.26.
57.
Boldogok, akiknek szívük tiszta
Egy télen Velencében
álltunk a Szt. Márk téren
te hordtad a fehér csokrot
én meg a csillogó frakkot
sóhaj hagyta el hídamat
csodáltam barázdás arcodat
gondjaink bérelt gondolán
ringtak tova a csatornán
a zenekar nekünk játszott
s mi felvettük az álarcot
illatos dohányból szívtunk
emlékeink útján jártunk
és vágyunk parázslón égett
megittuk a vad mérget
egymásra megértőn néztünk
hisz annyi mindent megéltünk
tengerbe rúgtuk koporsónk
hol habok nyelték holt hajónk
csodás volt az utazás
számomra ez kell semmi más
2001.08.14.
58.
Zúg Belzebúb
Apró kis rózsás tavak
rég mind kihaltak
nem jár rajta más
csak apró atom hadak
eljött a sok furcsa látomás
szent ige lett minden hallomás
elsorvadt hát a virágzó virág
vétkes lett az igaz vallomás
nyisd ki szemed nagy világ
s nézd a gnóm féreg hogy rág
keresd e csúfság ellenszerét
a gödörből kihúz majd az ég
2001.08.17.
60.
Valami kék
valami kék a kedvem
ismét kedd van
hull az eső komor cseppekben
fagyva állok zord szélben
kezem távol s nincs közel
szívem még tart és ölel
minden dobbanás egy poén
kinevettél mert szeretlek én
2002.01.15.
61.
Csillámló kristályok
nézek ki az ablakon
hó ragyog homlokodon
csillámló kristályok
hullnak sötét éjjel
szívem rajong érted
rohanok hozzád melegedj nálam
eltűntél a hó fedte tájban
s maradtam kint árnyként
kopasz fákkal
nézel ki az ablakon
fagy marja homlokom
csillámló kristályok
hullnak sötét éjjel
szívem hagytam néked
2002.01.16.
62.
Kobold viszi öröm könnyeimet
édes álom szőtte éjjeleken
fent ülök bársony fellegeken
szél kezem fonja hajadat
eső cseppjeim fürdetik tested
ragyogó sugaraim törlik
szárazra arcodat
álom szőtte édes éjjeleken
holdsugárként bújok melléd
ne vigye kobold öröm könnyeidet.
2002.09.05.
63.
Kék szeme a tenger
örök dagálya sodor engem
sodor, sodor egyre beljebb
elmerülök benne egyre lejebb
fulladni még sem tudok kedden
ha ránézek ő hozza meg kedvem
életderű, halálmámor meglesz
tenger mámort szívembe öntesz
2002.10.06.
64.
Egyre jön az Egyetlen
út mellett futó emberek
egyre furább hadműveletek
egyre pulzáló fények
embereket esznek egerek
egér foga vörös
te egyetlen ismerős
keresztfa őrző ős
fekete nyakkendős temetős
légy te rokonom
üld meg csendes torom
még légy marja karom
nem sírat egyetlen asszonyom
szőke, fekete, barna
agyamba lüktet csábos arca
a tánc mindig tarka
állva maradj az élet harca
Az egyetlen amit tőled kérek
Emelj fel mert félek
Egyetlen vagy tenger
csillogó selymes henger.
65
elmondani szótlan vagyok
megmutatni gyenge vagyok
rángatott viasz marionett
bábú táncol a színpadon
elmenni gyáva vagyok
eltemetni bátor vagyok
viaszbábú táncol-táncol
a zsinórok égbe lógnak
eltáncolni suta vagyok
elbotorkálni fürge vagyok
marionett olvad-olvad
viasz virág egyre hervad
elvirágozni fonnyadt vagyok
elfonnyadni virágzó vagyok
fürge zsinór suta bábú
égbe kiáltó földi árú
elénekelni néma vagyok
elzenélni süket vagyok
isteni színpad földi pálya
földi bábnak egy a vágya
elmondani mindenki másnak
megmutatni egy leánynak
idegenben jó az X is
ha netán isteni vicc is
2002.12.31.
66.
Piszok mese
A kis trágya egyetlen vágya
hadd legyek agy virág ágya
Itt jött képbe a kis Ánya
anyjának egyetlen leánya
Beletaposott is a trágya vágyba
otromba kis topánkával
Trágya vágya ragadt cipő sarkára
a kis piszok így ért Ánya lakására
Itt lehullott, de nem került lapátra
betették a virág alá vázába
Hát teljesült trágya vágya
a virágnak lett az ágya.
Lett is piszkos pletyka tárgya
hova jutott a kis trágya
Irigykedett sok gaz és műtrágya
hogy nem ő került virág ágyba
Ez még sem lesz a mese vége
a tanulság hiányzik e végre.
A vágy mely kibírja a cipő
sarkot
A beteljesülésben nyer új
arcot
A tanulság mindig jó reménynek
egy mesétől megvilágosodott elmének.
2002.12.31.
67.
Kis májusi eső
Kint a parkban tétlen
lassan kúszó fellegek
alját
gesztenyefák karcolják édesen
csak fekszem a fűben
s nézem
pajkos gyermekek játékát
hogy hajtják a labdát, karikát
Fekete paripa szökell a réten
kecses bokája fehérlik ki éppen
ide-oda ring csípője, borzas sörénye
Izzó kék tekintete rést vág fellegeken
napsugár önti el tétlen szívemet
Húzz, vonz maga felé
hátára pattanva markolom
dús üstökét elhaló ujjaimmal
Ölelésünk szélt kavar
s táncunk járjuk fehér
szirmok vad viharában, míg
alélva hullunk a pázsitra
hol forró testünk még lángol
Hát hol késel kis májusi eső?
2004.0513.
68.
Az éteren átszól egy Tündér
hangja száll hozzám édesen
simogat, átölel és felér
angyali csókkal, Kedvesem
Szavaimmal érjen véget éjt
s kezdődjön ragyogó reggel
ahol jó éjt csókom robbant fényt
s győzöl a tanári sereggel
2004.06.13.
69.
Kecses daru áll
fényben tavam közepén
el soha nem száll
2004.07.02.
70.
Messze jársz, de nem vagy távol
ég a tűz s lángol
Míg közel vagy, messze járhatsz
Mint lángoló tűz, rám így hatsz
Főleg ha itt vagy. Tekinteted oltja
szomjam, érintésed hűti testem, hogy
minél tovább érted égjek
2004.07.06.
71.
Szép Székelyföld!
Itt élsz bennem
minden szívdobbanásomban.
Égigérő fáiddal, mesés hegyeiddel,
sebes patakjaiddal, csillogó kék tavaiddal,
ormaid mögül előbukkanó rőt sugaraiddal,
s ajkaidról soha el nem tűnő dallamokkal.
Itt élsz bennem, minden szívdobbanásban
Szép Székelyföld !
2004.07.22.
72.
Most hogy így elmentél
szívemre ült a tél.
Lelkembe beköltözött az ősz,
ablakban ülve várom mikor jössz.
De esténként: Csendes esőcseppekkel
mosom álmatlan, égő szemem.
Jeges északi széllel hűtöm
csókod után vágyó ajkaim.
Csúf bőregerekkel fésülöm hajam,
hol anno még kezed járt.
Elfekszem a fűben érintésed vágyva,
de bőröm lesz csak vágva.
Így fekszem csillagok alatt
kint minden éjjel, s közben fel-fel tekintek
s várom, hogy jöjj
holdfénnyel, csillagporos szekéren.
S várom, hogy jöjj üde harmattal.
S várom, hogy jöjj kelő nappal.
S ha megjössz, lelkemből búcsúzik az ősz.
S mikor kezeddel arcomhoz érsz,
szívemből tova tűn a tél.
S ujjad nyomán fakad tavasz és nyár
Virágba borul sok fa és virág
dalra fakad sok néma madár
S cserfes csipogással csivitelik el, hogy
ismét együtt turbékol a gerlepár.
2004.07.28.
73.
Ha a teliholdra nézek
belül húzzák a zenészek
a két szerelmespár
egy éjszakára egyé vált
Csak ölelik egymást
így ülik a nászt
gyermekeik játszanak köröttük
csillagfényes örömük
Ott labdáznak angyalok közt
Lassan végére ér a lemez
búcsúznak a zenészek
ha teli holdra felnézek
rájövők csak te kellesz.
2004.07.30.
74.
Eddig éltem, de sose féltem,
Most félek, mert elveszíthetem
Életem értelmét
Téged hát úgy féltelek
Ezért, hogy ne féljek, inkább
szeretlek, s feledem életem
Így már csak egy marad:
szerelmem értelme Te !
2004.07.30.
75.
Várromnál várva vártam
városom elfoglalóját
a szelíd hódítót ki
soha nem ostromlott
szökellt bástyáról bástyára
akár egy nimfa. Azóta
a kár egyre nagyobb.
Omlanak le köröttem a
jól felépített falak.
Nyilaimat lövöm ki rája
Egy se találja.
S csak legyint rája.
Akár a tornádó tarol
mindent visz. S most
már csak egyedül ülök
meztelen sebbekkel mellemen
Semmibe hulló néma
sikollyal ajkamon. Szemeim
égő hajnalba eső fagyos
könnyeim. Maradtak. Pedig
futnának utána, akár a szél.
Utolérni nem tudják . Csak
figyelik léptei nyomát.
Formázzák kecses bokáját
pajkos ugrását. S alkotnak
Téged.
Szemeid szememben égnek.
Mosolyod még mindig megérint.
Hangod halad agyamban
körbe-körbe el nem halva.
Érezlek. Kezem nyújtom, hogy
ujjaim hajadba túrjanak, de közte
csak a szél fut át s napsugár.
De legalább ti maradjatok!
Fény és szél! Fagyos könnyek s
néma sikolyok.S tépjétek
meztelen sebeim mellemen.
Hadd legyek a Semmi
semmije minden semmikor
mindenhol.
2004.08.17.
76.
Körbe jártam a Nagy Világot,
láttam Adriát, Afrikát,de
sehol se találtam
Tábori Nórát.
Az órát, a mókát, a mokkát,
a kávét, csak úgy kábé, az
á helyett a bét. De jöttél te,
s feledtem Adriát, Afrikát, s
már nem kerestem Tábori Nórát.
Az órát, a percet, a tercet
hisz póker jött végre 7 év
ínségre.
Hát gyere játssz velem
a tétet mindig emelem
Utazz, cikázz
vigyázz cicám
Sorsjegyen nyertél engem
nem lutrin
Nálam az évek és
a rutin
Hát kaparj édes
hátha elérsz még
az oda- vissza befutott.
Az egyetlen nagy kalandot.
2004.08.17.
77.
A dzsungel mélyén
Az őserdő, azt mondják sűrű és veszélyes
s mi benne él vad és szeszélyes
Én azt mondom csendesen hullámzó
s mi benne él harmonikusan virágzó
Itt e helyen csak ember fél
mert ő nem itt él
Nézd hát a pandát
ő nem félti bundáját
Lomha kecsesség jár fel-alá
elfárad leül a bambusz alá
falatozik egyet s megy is tovább
élete megtalálja párját
Ki hegyoldalban bambuszliget közepén
lepkéket kerget könnyedén
játékosan szökell ide-oda
mancsa levegőbe néha léhán belecsap
Fárasztó dolog a séta hegyoldalba
le is kell ülni néha egy-két falatra
csak a zavaró tényező sok itt a lepke
leállni s velük játszani pár percre
Ugrabugrál a két panda a ligetben
mancsuk összecsap a játék közben
összedugják buksijukat, átölelik egymást
feledve mindent gurulnak, tarolva egymást
megérkeznek Dombalján
leülnek patak partján
átölelik egymást
s nézik lepkék táncát.
2004.06.20.
78.
Bejártam már a nagy világot
Voltam már messze
hol madár se járt
Túl az Óperencián
üveghegyen túl
hol kurta farkú malac
túr
Voltam már közel
kertvégében, padláson
szobám elhagyott sarkában
az ágy alatt, polcon könyvek
mögött
hol pók szövi hálóját
S voltam tőled távol
s voltam hozzád közel
De voltam már érintésedben
lélegzetedben, tekintetedben,
csókodban, mozdulatodban
szívedben.
Így hát csak egy helyre
vágyom, oda ahol, közel
s távol nincs semmi, csak
te meg én.
2004.07.23.
79.
Túl bús volt eddig
az én szívem
Istentől kaptam
mikor születtem
Nem rég küldte
megmentőm
Fényárban fürdő
angyali szeretőm
Másnak két hónapja peregnek a szemek
Nekünk ezek csodás évek
Minden pillanat szívemben él
agyban rögzülő örök emlék
Jöjj hát tündöklő angyalom
szélen szárnyaló szerelmem
fedj be szárnyaiddal és
emelj fel a magasba.
2004.08.03.
80.
Ginger és Fred
Csípős őszi szélben
szobámban bús kedéllyel
vígan táncol komor énem
sarokban gubbasztva
révedő szemekkel
egyre nézem
őket.
Milyen jól ropják
ők ketten
Óvatosan kezdték
mintha nem
ismernék egymást
és a terepet
A szépre vaxolt
emlékeket.
Örömmel keltek táncra
mikor rá
jöttek e turpisságra
Kopogtak a cipőtalpak
Recsegtek a parketták
Kipörgették egymást
Majd örömmel nézték
a tűsarok miként
rajzol formát
űzték, kergették, ölelték
a dallamot hajnalig
Mikor már csak séta
volt faltól- falig.
Ott a sarokban rám
találtak. S rá jöttek mily
elhasznált kedvenc játékszerűk
Így hát fülembe dúdolta
Ginger és Fred
eltiport szívemet.
2004.10.17.
80.
Jég-virág
Félbe nyílt jég virág
szerelem
Kék fényben megtört
anzix sugár
pihen szívem ablakán
Bentről díszes virág
Kintről jégkristály
Felemás ragyogás
bent tobzodó színek
kint fakó pusztaság
Míg mentem a virágot
mit neveltem
De már várom Kertészem
ki ültette
gondozza tovább ő
apró jégvirágom
Éljen benne a sok tobzódó szín
míg kint mínuszok szállnak
S várja az anzix sugarat
mi egésszé teszi.
Jéggé vagy virággá.
2004.12.10.
Ezek voltak az egyetemi évek és az azt követő időszaknak egyes részei. Természetesen van még folytatás.
82.
Deja vu
Ősz hölgyként
köszöntöm
sokadig őszöm
Gyönyörködőm, mily
remkek
a színek
rőt ,zöld, vörös,barna
gyűlnek halomba
S hullnak,
mint éveim
a porba
A színpad
most is az
mint anno
Agyamba emlékek
tolulnak,mint forgalmi
dugó
Ez a busz tán a
gyermekkorom
S ámulva nézem
miként tekint rám
magam
Fordítom fejem
székbe szálló
emlék busz után
Tágra zárt szemekkel
révedek jövőbe
láttam éveim
porba hullani
mint ősszel rőt levelek halmait.
2005. nov. 13.
28.
Kedves Eszter !
ne fuss el
mikor e levelet olvasod
s gügyögő beszédemet hallgatod
mikor gügyögök
benned gyönyörködöm
s szavaim hamisan zengenek
szépséged tiszta hangjait
hallgatni kínos
a csend meg hangos
hát mond mit tegyek?
lépteid várom
de ha nem hallom
barátod hagy legyek ?!
1997.szept.26.
29.
A város sötétjének közepén
áll egy villanylámpa
magányosan, ahogy általába'
a tövében egy fa áll ŐSZintén
Szél suhan át a fán,
s levelei lomhán lebegnek
a félhomály félénk fényének,
hogy az Ő Szineit ámulják.
A sárgát, a bordót, a barnát,
melyek szépek a teremtés mozaikján,
de szomorú színek az emlékek palettáján
hisz már festette egy nő haját, száját, arcát.
Vöröslik már az ég alja
a lámpa lángja kialuszik,
s a látomás szelíden eltűnik
ennek voltam vak szemtanúja.
1997.nov.14.
31.
8 után
Mindennap 8 után
ujjaim fonódnak dobozán
benne a sok édesség
összehoz minket az éhség
beleestem az ízébe
Ez az After Eight
mondom is, hogy Jó ét-
vágyat !
Kérsz? De még hányat?
1997.dec.6.
32.
Itt járt a Mikulás
láthatod
az ablak zúzmarás
Csempészet ajándékot
polcodra
egy-két darabot
Virgács nincsen
jó voltál
kedves kincsem
Gyerekeid szeretnek
Higgy nekem !
Nem vagyok én eretnek
1997.dec.6.
33.
A bennem bolyongó Istenek
Érzem, hogy kavarog
a galaxisunk
vagy bennem vagy
rajtam kívül
de kavarog.
Kedves Merkúr
utamon kísérsz
alfától az omegáig
és lázítod vérem,
hogy láss világot,
de mind hiába,
ha kegyetlen a
szerelem istennője
Vénusz , bár úgy
csillognál bensőmben
akár az égbolton
és mutatnád az
utat- mint az eltévedt
hajósnak a kedveshez
Mars belőlem !
Te alattomos csalárd rész
vörös lángok és kutyák
marjanak szét
de hamar.
Egek ura nyers erőddel
segíts leküzdeni gondjaim,
hogy később védelmezned ne keljen
hatalmas Jupiter.
Uranosz tartsd fölém
hatalmas kék
tündöklő vásznad
hadd merüljön
el benne szemem
A foglyod vagyok
míg létezem
majd szabad leszek
időtlen- időkig és csak
akkor találkozunk, ha
lesz időd rám, öreg
Szaturnusz
Neptunusz maradj
helyeden vagy ásd el szigonyod
hisz kiszámíthatatlanságod
csinált már épp elég galibát
Én is hozzád érkezem
végül Plutó, mint
akárki más, aki
bejárta ezt a körkörös
sehova se vezető
keserves utat.
1998.jan.20.
34.
Földalatti lények
Nagyvárosnyi szemét halom
alatt, ember kéz ásta alagút,
hol színes férgek zakatolása
torzítja rothadt fejű
vízköpőként gubbasztó
gnom álmát,
melyben gennytől ellepett
fekélyes világából átléphet
a fehér fénytől áradó
Kánaánba.
S ott felkiált. Már úgy
vártam a ......
1998.feb.23.
35.
Gyros pitában
Nyársra tűzdelt pulykamellek
forró izzadt hévben égnek
ujjal tágított pitába
vörös és nagy hús darabka
nyomul egyre beljebb
étvágyad még erősebb
tömjél még bele uborkát
öntettel öntözd a pitát
és már kész az étel
mindenki imádja hasát
ez alól nincs kivétel
1998.08.20.
36.
Úgy, mint ...
úgy, mint a sivatagban bolyongó
veszett véreb, mely keresi a
hozzá illő aszimmetrikusan
fénytörő homokszemcsét úgy,
mint a cédrus, melyet
Csontváry csodásan felfestett a
vászonra, mely magányosan
áll szírt fokán sós levegőtől
martan, úgy , mint én
1998.09.17
mikor szemben állok önmagammal
nézem álmos képem
a mosdónál kétségbe esve
várom a hangot, ami- nincsen-
hívna vissza maga mellé
az ágyba
12. 19.
37.
Teret
tér, utca, sikátor
öklét rázó diktátor
bár, presszó, kocsma
még több katasztrófa
temető és Isten temploma
gyilkosság, rablás és panama
busz, vonat, metró
ezt adja a híradó
ez itt kész röhej
ennyi ócska közhely
béke, egység, szeretet
legyen ez a közöny helyett
38.
Műhely
Olyan vagy, mint a művirág
a polcon, akárhogy ölel, hajol
körül a levél, szirmaidat nem
nyitod
Elnézem mosolyod, oly mű
mint nevetésed, s tán csókod
légy mű, mű, műtétet hajts végre
rajtam, vágd le szerelmem bimbaját
víz hiánnyal lohaszd kedvem
érezzem magam földként egy
művirág száránál kit locsolnak
csak úgy sajnálatból, még is
szart se ér ez a műkedvesség,
hisz attól is csak száradok, hisz nincs
kit tápláljak, növeljek
s kedveskedjek neki sójaimmal
Hagy mű, mű, művészkedjek
életemmel, de ez már túl sok,
nem bírom, hiába mondom
a valós bókot, hiába dicsérem
az igazi szépséget és kedvességet
Jön, jön a halál, nem a mű, s ál,
hanem az igazi aljas, megalázó, bús
halál, síromra jön majd a sok
virág, melyet ismét táplálok természetes
trágyával, ami ismét csak szart ér.
1999.jan.1.
39.
Magyar Heléna
Ó, kedves magyar Heléna
tiéd eme arany alma
Fényét szét csak addig szórja
míg ép életem fonala.
1999.jan.4.
40.
Őrült Odüszeusz
Szemeid szépsége rejtelmes, akár
a tenger áramlatai
S képzeld egy magányos tekintet
merült el benne, s úszott a
boldogságban mindig, mikor
rátévedt ezekre az áramlatokra,
aztán szeszélyes vihar támadt, mely
elsodorta őt egy lakatlan szigetre,
hol messze mereng, s kétségbeesetten,
lázasan lesi, várja, hogy az a csodás
és egyedülálló áramlat mikor tér
vissza, s hullámjai mikor ölelik
körül, s várja hófehér habjai mikor
simítják bőrét
Mert ha így magával rántaná a
mélybe, tudná, hogy végre megérkezett
a boldogság hazájába, oda, hol tudná,
hogy végre otthon van.
1999.jan.4.
41.
Mi ért?
Mond mi ért?
tán északról jövő
jég hideg szellő
Mond mi ért?
tán veszett kutya harapás
melytől habzik édes szád
Mond mi ért?
tán Paksi sugár
hogy eltűnt arcodról a nyár
Mond mi ért?
tán sírok közt
fogócskázó bús szellemek
Mond miért?
tán ijeszt, tán elrémiszt
hogy miért adja neked mindenét
testét, lelkét és szerelmét
Hát mond miért?
1999.jan.8.
42.
Hol Ő jár
Hol ő jár
Ott fákon nyílik virág
Hol ő jár
Ott nincs szökőár
Hol ő jár
Ott repül a boldogság madár
Hol ő jár
ott szelíd lesz minden barbár
Hol ő jár
ott beköszönt a nyár
Hol ő jár
ott az idő is megáll
Hol ő jár
ott nem kell se fű, se mák
Hol ő jár
Ott minden az és még is más
Hol ő jár
Ott nem lesz soha király
Hol ő jár
Ott én nem vagyok, de kár
1999. feb.3.
43.
Hiszek egy Istenben
Hiszek egy Ördögben
Hiszek egy nagy Szerelemben
Hiszek a végtelen időben
Hiszek itt a jelenben
Hiszek a véletlenben
Hiszek a halálban és az életben
Hiszek egy álomban
Hiszek az imámban
Hiszek a lehetőségben
Hiszek a békében
Hiszek bárkiben, ki hisz én bennem
Hiszek hisz itt már csak hinnem lehet
1999.feb.3.
44.
Éjszakai lámpás
Egy éjszakai lámpás
nem láthatja senki más
betévedünk egy helyre
s mondom kivel leszel éjjel
itt egy lány ott egy srác
mond hát ki kívánsz
Jesus vagyok vagy tán Ördög
vagy ember, hogy ezzel törődök
egy a probléma tudod
úszkál itt sok állat s sok hal,
de nincs nő ki velem hál
ez tán a Sors vagy a Végzet
itt elmaradt egy ékezett.
az ékezet az i-n a pont
ez vagyok én egy apró pont
a nőknél is csak szórakozás
de kezembe az éjszakai lámpás
mostantól hát úgy vigyázz.
1999.feb.13.
45.
Egy mondat az Útról
Utazok buszomon
nézek ki ablakon
suhanó homályos képek
vagy agyam töri őket
múltból feltűnő gyönyör hölgyek
arcukon szétporló gyémánt fények
sötétbe foszló erények
félelem alagút, hol nincsenek
emberek csak férgek
itt hagyj fel minden reménnyel
vedd magad körül tömjénnel,
ha nem érzed az élet ütemet
fedj be, mint kihűlt tetemet
tégy végre koporsómra fedelet
s ne feled
nem váltottam még jegyet.
1999.márc. 16.
46.
Ez valami új,
ilyet még nem éreztem
ez a határon van
Nem tudom minek a határán,
de azt tudom, hogy ott van,
s nehéz átlépnem rajta,de
tuszkolom magam előre, hisz
én nem tudok fenn akadni a
szögesdróton, hisz szárnyalok, ha
még nem akkor olyan mélyre
zuhanok, ahol úgy is mindegy.
Merj már tenni valamit!
Ne én mondjam meg ?!
Gyerünk !
Látod nincs előtted semmi
csak egy vékony határ ahová
disszidálnod kell, mert ez az
oldal nem visel el és
egyébként is rühelled, a másikon
viszont van még esélyed.
Hát ugorj bátran és ne nézz le
közben?
1999.ápr. 26.
47.
....... gyűlöllek, mert félek,
félek, mert szeretlek,
szeretlek, mert szeretlek.....
1999.ápr.26.
48.
Blue Jazz
Báron ültem egy füstös bárban
sörbe burkolt csendes magányban
Csak a plafon és a föld volt kék
csókod, édes íze égett még
Egy zenekar játssza a blue jazzt
de az agyam nem cserél lemezt
Vak szaxis nyomja a szólót
pillantásod mély nyomott hagyott
Csendesen pereg az a pár dob
hagy legyek én te örök párod
Elbúcsúznak már a zenészek
nem akarlak téged emléknek
1999. nov.
49.
Attesz a Tescoban
Attesz a Tescoban
kukoricát vett dobozban
történt ez oly korban
mikor mikroba
ült a hordóban
Ez a hordó volt Bordeuxban
ahol a mikroba
otromba, otthonba
nem bordó óborba
hanem rumba
aztán szambába
majd végül romba
döntötte vagy inkább ő öntötte tollamba
e ostoba dalomat, talonba
hogy ha ide veszem karomba
csak azt tudom mondani: kárámbá
1999. dec. 22.
Csak egy pont .
......... pont itt állok e pontban
honnét kimozdítom a világot, mely
hordozza a maga célkeresztjét, s
alig terem virágot, de
hisz nem baj, majd úgy is meg
találjuk a puska végén álló
milliárdból az egyetlen Oswaldot
most hát valld a színt
Igen szeretem a hátszínt
de még jobban a bélszínt
félig átsütve, Dózsa György
módra, ki hitte nem
hiába onta vért, de mégis
annyiszor öltek már fivért, s tündért
mond miért? hisz semmit se ért
ki makacs, mint egy öszvér, s
hitte gyöngyért halni érdemes
gyűjtött soká őket, míg a
tündér kit szeretett dér ért s meg fagyott, s
hagyott sok megfejthetetlen
mondatot , mely figyelmeztett
téged hiába töröd a fejed évekig
a titkokat tudni nem fogod
csak érteni és érezni, hogy
mindenki célpont, s ki él
csak az lehet áldozat, ne félj !
Élj s pont.....
2000.jan.10.
51.
Válság
Hajnali köd szitál
a neon fényes boltnál
alig ittál egy-két
üveg sört hiába
alig fogyott a sor ami
itt áll a beváltatlan
kenyér jeggyel a kinyitatlan
üzlet előtt most már előrébb
is jutottál egy-két hellyel
tekerted tovább táskarádiód
jó jazzért gyújtottál
cigiről cigire pótolni
a kenyérhiányt pótolni a lány
hiányát kell mint egy falat
kenyér falat támasztod
tovább melegszik tenyered
türelmesen várj kenyered
házhoz kapod ha-mar/-osan/
a vágy
2000.04.21.
52.
Úgy fáj
Úgy fáj a szíve tája
beleroskad alkoholos mája
fekete szú rágta élet fája
szörnyű így, hát kutyafája
úgy fáj a szerelem
bár merre terelem
sohase feledem
Úgy fáj üres ágya
nincs is más csak vágya
meglelje talált tárgya
Istenek játékos lánya
Úgy fáj a szerelem
bármerre terelem
sohase feledem
Úgy fáj a szerelem
bármerre terelem
sohase feledem
úgy fáj Vénuszi torzója
masírozó gnómok korzója
teher könnyel telt korsója
minden ki nem ejtett szója
Úgy fáj a szerelem
bármerre terelem
sohase feledem
Úgy fáj ez a verzió
mindent ad a televízió
csak neked perverzió
jöjjön hát az erózió
Úgy fáj a szerelem
bármerre terelem
soha se feledem
2000.09.08.
53.
Lepkék rágta kis hegek
mindegyiken más-más nevek
Úgy jöttek egymás után
mint tűz a tűzoltó után
mindig volt náluk lyukas fecskendő
áldozatnak bérelt csendes temető
nélküled szárnyaló szerelem pillangó
halkan szóló I can't go
tovább veled megyek árnyék
földön folyó hűs verejték
földön futó sötét kis egér
kergesd a macskát ha utolér
2000.09.09.
54.
Felnőtt vagyok !?- avagy mi lettem
Itt van kétezer és egy
képtelen képzavar
képes télen zavarni
az adást, ami nem
ad mást, nem ad mást
hirtelen készült számadás
gyermekkori idült aztmás
képzelgés kiköhögött rohamát
Gyerünk rajta hát, vegyük át
Mi lett veled kis pajtás.
Először is nem kutatod az őslényeket,
de csapkodhatod a sok legyet
Másodszor legyek tudós, feltaláló, hogy
találjam fel a fejem, essen rá sok ro/t/hadt alma.
Na azt már nem, ott van rá sok történelmi példa.
Sokadszor is lehettem volna régész, olimpia sportoló
Rég észhez tértem, így hát derbyt nyertem.
Én és a trójai faló.
Kár, hogy ez sem való.
Mi való nékem, most már rájöttem
Maradni gyermek !
Ki ír csodás rímeket,
képeire fest rettentő rémeket
és mindig tudja a darab végét.
Kinek ez nem tetszik, törölje ki vele az alvégét.
2000.dec.10.
55.
Ide benn dobban a szív
oda kint a nagy világ
ki egyre csak hív
Fejemben sok színes álomkép
szabadon szárnyaló kék madár
repül, bolyong szerteszét
Átszelt pár nagy óceánt
átszelt sivár Szaharát
és ha elfárad
hűs árnyat adó lombjaid között
megpihen a fáradt kék madár
vörös lángok közt vergődöt
s gyémántra lel a bizsuk között
hoz rá víg esztendőt
s békére lel ágaid között
2001.05.26.
56.
migrén és fejfájás
egy lövés semmi más
eltűnt minden fájdalom
megszűnt e nyomorult világ
hova megyek több a virág
itt halok érted ott élek
nem vagy velem nagyon félek
ha veled voltam megijedtem
kiszakítottam jobbik részem
jött a migrén és fejfájás
egy megoldás lövés semmi más
2001.05.26.
57.
Boldogok, akiknek szívük tiszta
Egy télen Velencében
álltunk a Szt. Márk téren
te hordtad a fehér csokrot
én meg a csillogó frakkot
sóhaj hagyta el hídamat
csodáltam barázdás arcodat
gondjaink bérelt gondolán
ringtak tova a csatornán
a zenekar nekünk játszott
s mi felvettük az álarcot
illatos dohányból szívtunk
emlékeink útján jártunk
és vágyunk parázslón égett
megittuk a vad mérget
egymásra megértőn néztünk
hisz annyi mindent megéltünk
tengerbe rúgtuk koporsónk
hol habok nyelték holt hajónk
csodás volt az utazás
számomra ez kell semmi más
2001.08.14.
58.
Zúg Belzebúb
Apró kis rózsás tavak
rég mind kihaltak
nem jár rajta más
csak apró atom hadak
eljött a sok furcsa látomás
szent ige lett minden hallomás
elsorvadt hát a virágzó virág
vétkes lett az igaz vallomás
nyisd ki szemed nagy világ
s nézd a gnóm féreg hogy rág
keresd e csúfság ellenszerét
a gödörből kihúz majd az ég
2001.08.17.
60.
Valami kék
valami kék a kedvem
ismét kedd van
hull az eső komor cseppekben
fagyva állok zord szélben
kezem távol s nincs közel
szívem még tart és ölel
minden dobbanás egy poén
kinevettél mert szeretlek én
2002.01.15.
61.
Csillámló kristályok
nézek ki az ablakon
hó ragyog homlokodon
csillámló kristályok
hullnak sötét éjjel
szívem rajong érted
rohanok hozzád melegedj nálam
eltűntél a hó fedte tájban
s maradtam kint árnyként
kopasz fákkal
nézel ki az ablakon
fagy marja homlokom
csillámló kristályok
hullnak sötét éjjel
szívem hagytam néked
2002.01.16.
62.
Kobold viszi öröm könnyeimet
édes álom szőtte éjjeleken
fent ülök bársony fellegeken
szél kezem fonja hajadat
eső cseppjeim fürdetik tested
ragyogó sugaraim törlik
szárazra arcodat
álom szőtte édes éjjeleken
holdsugárként bújok melléd
ne vigye kobold öröm könnyeidet.
2002.09.05.
63.
Kék szeme a tenger
örök dagálya sodor engem
sodor, sodor egyre beljebb
elmerülök benne egyre lejebb
fulladni még sem tudok kedden
ha ránézek ő hozza meg kedvem
életderű, halálmámor meglesz
tenger mámort szívembe öntesz
2002.10.06.
64.
Egyre jön az Egyetlen
út mellett futó emberek
egyre furább hadműveletek
egyre pulzáló fények
embereket esznek egerek
egér foga vörös
te egyetlen ismerős
keresztfa őrző ős
fekete nyakkendős temetős
légy te rokonom
üld meg csendes torom
még légy marja karom
nem sírat egyetlen asszonyom
szőke, fekete, barna
agyamba lüktet csábos arca
a tánc mindig tarka
állva maradj az élet harca
Az egyetlen amit tőled kérek
Emelj fel mert félek
Egyetlen vagy tenger
csillogó selymes henger.
65
elmondani szótlan vagyok
megmutatni gyenge vagyok
rángatott viasz marionett
bábú táncol a színpadon
elmenni gyáva vagyok
eltemetni bátor vagyok
viaszbábú táncol-táncol
a zsinórok égbe lógnak
eltáncolni suta vagyok
elbotorkálni fürge vagyok
marionett olvad-olvad
viasz virág egyre hervad
elvirágozni fonnyadt vagyok
elfonnyadni virágzó vagyok
fürge zsinór suta bábú
égbe kiáltó földi árú
elénekelni néma vagyok
elzenélni süket vagyok
isteni színpad földi pálya
földi bábnak egy a vágya
elmondani mindenki másnak
megmutatni egy leánynak
idegenben jó az X is
ha netán isteni vicc is
2002.12.31.
66.
Piszok mese
A kis trágya egyetlen vágya
hadd legyek agy virág ágya
Itt jött képbe a kis Ánya
anyjának egyetlen leánya
Beletaposott is a trágya vágyba
otromba kis topánkával
Trágya vágya ragadt cipő sarkára
a kis piszok így ért Ánya lakására
Itt lehullott, de nem került lapátra
betették a virág alá vázába
Hát teljesült trágya vágya
a virágnak lett az ágya.
Lett is piszkos pletyka tárgya
hova jutott a kis trágya
Irigykedett sok gaz és műtrágya
hogy nem ő került virág ágyba
Ez még sem lesz a mese vége
a tanulság hiányzik e végre.
A vágy mely kibírja a cipő
sarkot
A beteljesülésben nyer új
arcot
A tanulság mindig jó reménynek
egy mesétől megvilágosodott elmének.
2002.12.31.
67.
Kis májusi eső
Kint a parkban tétlen
lassan kúszó fellegek
alját
gesztenyefák karcolják édesen
csak fekszem a fűben
s nézem
pajkos gyermekek játékát
hogy hajtják a labdát, karikát
Fekete paripa szökell a réten
kecses bokája fehérlik ki éppen
ide-oda ring csípője, borzas sörénye
Izzó kék tekintete rést vág fellegeken
napsugár önti el tétlen szívemet
Húzz, vonz maga felé
hátára pattanva markolom
dús üstökét elhaló ujjaimmal
Ölelésünk szélt kavar
s táncunk járjuk fehér
szirmok vad viharában, míg
alélva hullunk a pázsitra
hol forró testünk még lángol
Hát hol késel kis májusi eső?
2004.0513.
68.
Az éteren átszól egy Tündér
hangja száll hozzám édesen
simogat, átölel és felér
angyali csókkal, Kedvesem
Szavaimmal érjen véget éjt
s kezdődjön ragyogó reggel
ahol jó éjt csókom robbant fényt
s győzöl a tanári sereggel
2004.06.13.
69.
Kecses daru áll
fényben tavam közepén
el soha nem száll
2004.07.02.
70.
Messze jársz, de nem vagy távol
ég a tűz s lángol
Míg közel vagy, messze járhatsz
Mint lángoló tűz, rám így hatsz
Főleg ha itt vagy. Tekinteted oltja
szomjam, érintésed hűti testem, hogy
minél tovább érted égjek
2004.07.06.
71.
Szép Székelyföld!
Itt élsz bennem
minden szívdobbanásomban.
Égigérő fáiddal, mesés hegyeiddel,
sebes patakjaiddal, csillogó kék tavaiddal,
ormaid mögül előbukkanó rőt sugaraiddal,
s ajkaidról soha el nem tűnő dallamokkal.
Itt élsz bennem, minden szívdobbanásban
Szép Székelyföld !
2004.07.22.
72.
Most hogy így elmentél
szívemre ült a tél.
Lelkembe beköltözött az ősz,
ablakban ülve várom mikor jössz.
De esténként: Csendes esőcseppekkel
mosom álmatlan, égő szemem.
Jeges északi széllel hűtöm
csókod után vágyó ajkaim.
Csúf bőregerekkel fésülöm hajam,
hol anno még kezed járt.
Elfekszem a fűben érintésed vágyva,
de bőröm lesz csak vágva.
Így fekszem csillagok alatt
kint minden éjjel, s közben fel-fel tekintek
s várom, hogy jöjj
holdfénnyel, csillagporos szekéren.
S várom, hogy jöjj üde harmattal.
S várom, hogy jöjj kelő nappal.
S ha megjössz, lelkemből búcsúzik az ősz.
S mikor kezeddel arcomhoz érsz,
szívemből tova tűn a tél.
S ujjad nyomán fakad tavasz és nyár
Virágba borul sok fa és virág
dalra fakad sok néma madár
S cserfes csipogással csivitelik el, hogy
ismét együtt turbékol a gerlepár.
2004.07.28.
73.
Ha a teliholdra nézek
belül húzzák a zenészek
a két szerelmespár
egy éjszakára egyé vált
Csak ölelik egymást
így ülik a nászt
gyermekeik játszanak köröttük
csillagfényes örömük
Ott labdáznak angyalok közt
Lassan végére ér a lemez
búcsúznak a zenészek
ha teli holdra felnézek
rájövők csak te kellesz.
2004.07.30.
74.
Eddig éltem, de sose féltem,
Most félek, mert elveszíthetem
Életem értelmét
Téged hát úgy féltelek
Ezért, hogy ne féljek, inkább
szeretlek, s feledem életem
Így már csak egy marad:
szerelmem értelme Te !
2004.07.30.
75.
Várromnál várva vártam
városom elfoglalóját
a szelíd hódítót ki
soha nem ostromlott
szökellt bástyáról bástyára
akár egy nimfa. Azóta
a kár egyre nagyobb.
Omlanak le köröttem a
jól felépített falak.
Nyilaimat lövöm ki rája
Egy se találja.
S csak legyint rája.
Akár a tornádó tarol
mindent visz. S most
már csak egyedül ülök
meztelen sebbekkel mellemen
Semmibe hulló néma
sikollyal ajkamon. Szemeim
égő hajnalba eső fagyos
könnyeim. Maradtak. Pedig
futnának utána, akár a szél.
Utolérni nem tudják . Csak
figyelik léptei nyomát.
Formázzák kecses bokáját
pajkos ugrását. S alkotnak
Téged.
Szemeid szememben égnek.
Mosolyod még mindig megérint.
Hangod halad agyamban
körbe-körbe el nem halva.
Érezlek. Kezem nyújtom, hogy
ujjaim hajadba túrjanak, de közte
csak a szél fut át s napsugár.
De legalább ti maradjatok!
Fény és szél! Fagyos könnyek s
néma sikolyok.S tépjétek
meztelen sebeim mellemen.
Hadd legyek a Semmi
semmije minden semmikor
mindenhol.
2004.08.17.
76.
Körbe jártam a Nagy Világot,
láttam Adriát, Afrikát,de
sehol se találtam
Tábori Nórát.
Az órát, a mókát, a mokkát,
a kávét, csak úgy kábé, az
á helyett a bét. De jöttél te,
s feledtem Adriát, Afrikát, s
már nem kerestem Tábori Nórát.
Az órát, a percet, a tercet
hisz póker jött végre 7 év
ínségre.
Hát gyere játssz velem
a tétet mindig emelem
Utazz, cikázz
vigyázz cicám
Sorsjegyen nyertél engem
nem lutrin
Nálam az évek és
a rutin
Hát kaparj édes
hátha elérsz még
az oda- vissza befutott.
Az egyetlen nagy kalandot.
2004.08.17.
77.
A dzsungel mélyén
Az őserdő, azt mondják sűrű és veszélyes
s mi benne él vad és szeszélyes
Én azt mondom csendesen hullámzó
s mi benne él harmonikusan virágzó
Itt e helyen csak ember fél
mert ő nem itt él
Nézd hát a pandát
ő nem félti bundáját
Lomha kecsesség jár fel-alá
elfárad leül a bambusz alá
falatozik egyet s megy is tovább
élete megtalálja párját
Ki hegyoldalban bambuszliget közepén
lepkéket kerget könnyedén
játékosan szökell ide-oda
mancsa levegőbe néha léhán belecsap
Fárasztó dolog a séta hegyoldalba
le is kell ülni néha egy-két falatra
csak a zavaró tényező sok itt a lepke
leállni s velük játszani pár percre
Ugrabugrál a két panda a ligetben
mancsuk összecsap a játék közben
összedugják buksijukat, átölelik egymást
feledve mindent gurulnak, tarolva egymást
megérkeznek Dombalján
leülnek patak partján
átölelik egymást
s nézik lepkék táncát.
2004.06.20.
78.
Bejártam már a nagy világot
Voltam már messze
hol madár se járt
Túl az Óperencián
üveghegyen túl
hol kurta farkú malac
túr
Voltam már közel
kertvégében, padláson
szobám elhagyott sarkában
az ágy alatt, polcon könyvek
mögött
hol pók szövi hálóját
S voltam tőled távol
s voltam hozzád közel
De voltam már érintésedben
lélegzetedben, tekintetedben,
csókodban, mozdulatodban
szívedben.
Így hát csak egy helyre
vágyom, oda ahol, közel
s távol nincs semmi, csak
te meg én.
2004.07.23.
79.
Túl bús volt eddig
az én szívem
Istentől kaptam
mikor születtem
Nem rég küldte
megmentőm
Fényárban fürdő
angyali szeretőm
Másnak két hónapja peregnek a szemek
Nekünk ezek csodás évek
Minden pillanat szívemben él
agyban rögzülő örök emlék
Jöjj hát tündöklő angyalom
szélen szárnyaló szerelmem
fedj be szárnyaiddal és
emelj fel a magasba.
2004.08.03.
80.
Ginger és Fred
Csípős őszi szélben
szobámban bús kedéllyel
vígan táncol komor énem
sarokban gubbasztva
révedő szemekkel
egyre nézem
őket.
Milyen jól ropják
ők ketten
Óvatosan kezdték
mintha nem
ismernék egymást
és a terepet
A szépre vaxolt
emlékeket.
Örömmel keltek táncra
mikor rá
jöttek e turpisságra
Kopogtak a cipőtalpak
Recsegtek a parketták
Kipörgették egymást
Majd örömmel nézték
a tűsarok miként
rajzol formát
űzték, kergették, ölelték
a dallamot hajnalig
Mikor már csak séta
volt faltól- falig.
Ott a sarokban rám
találtak. S rá jöttek mily
elhasznált kedvenc játékszerűk
Így hát fülembe dúdolta
Ginger és Fred
eltiport szívemet.
2004.10.17.
80.
Jég-virág
Félbe nyílt jég virág
szerelem
Kék fényben megtört
anzix sugár
pihen szívem ablakán
Bentről díszes virág
Kintről jégkristály
Felemás ragyogás
bent tobzodó színek
kint fakó pusztaság
Míg mentem a virágot
mit neveltem
De már várom Kertészem
ki ültette
gondozza tovább ő
apró jégvirágom
Éljen benne a sok tobzódó szín
míg kint mínuszok szállnak
S várja az anzix sugarat
mi egésszé teszi.
Jéggé vagy virággá.
2004.12.10.
Ezek voltak az egyetemi évek és az azt követő időszaknak egyes részei. Természetesen van még folytatás.
82.
Deja vu
Ősz hölgyként
köszöntöm
sokadig őszöm
Gyönyörködőm, mily
remkek
a színek
rőt ,zöld, vörös,barna
gyűlnek halomba
S hullnak,
mint éveim
a porba
A színpad
most is az
mint anno
Agyamba emlékek
tolulnak,mint forgalmi
dugó
Ez a busz tán a
gyermekkorom
S ámulva nézem
miként tekint rám
magam
Fordítom fejem
székbe szálló
emlék busz után
Tágra zárt szemekkel
révedek jövőbe
láttam éveim
porba hullani
mint ősszel rőt levelek halmait.
2005. nov. 13.
2016. december 27., kedd
Végre megtaláltam a kötetemet. S így úgy döntöttem , hogy digitalizálom az eddig benne lévő tartalmat. Akkor hát következzenek ezek a régebbi írások.
1.
Keserű méz, ami bennem él,
mert nem vagy az enyém
de a Keserű Édes lesz
ha viszonzod ezt
a szót Szerelem
2. sárga, kék és szív mi megfogott,
és vonz E lány felé
tőle Ritka , mikor rám mosolyog,
akkor A lelkem is
rózsabokor tűzben felragyog
3. Rám- szakadt az ég
mikor előttem suhantál
vízbe léptem, hogy
végre rám figyelj
4.
Bennem is gyémánt lakozik
csak kell egy kalapács,
hogy a követ körülötte
széttörje.
5.
Ha látok mindig téged látlak.
Ha hallok mindig téged hallak.
Ha várok mindig rád várok.
Ha beszélek mindig rólad beszélek.
Ha álmodok mindig rólad álmodok.
Ha gondolok mindig rád gondolok!
6.
Egy álom
Hánykolódtam , forgolódtam
testem 2 méter széles fekhelyén
Egy varázsütés s álmodtam
nyál csordult orcám szélén
Lila volt a táj, s amit láttam
egy lány hívott, én meg szálltam
Ő állt az erdő sűrűjében
szerelmünket fába véstük mélyen
Új kép tűnt fel előttem
fölöttünk felhők suhantak
rám gondolt , én öleltem
köröttünk szellők szaladtak
Traktor dübörgött
a harang is már delet ütött
ezen az éjszakán vele voltam
akkor is rá gondoltam.
7.
Piros, Sárga, Zöld
Itt vagyok a szigeten
Jamaica , Reggae, Trenchtown
A raszta Marley erről is énekel
Szeress és ne háborúzz
szóljon a dob: tam-ti-tam,
tam- ti-tam, tam-ta-tam
Ez a forró sziget, hol nincs gyűlölet
gyere ide, fond a hajad
öleld az afro csajokat
és megtalálod önmagad
Ez Jamaica minek szolgenje
élj vidáman, gyűlölet nélkül
Imádom az életet raszta vagyok
1996. júniusa
8.
A Robbanás
Felhők gyűltek
részecskék zúgtak, búgtak
növekedtek és csak nőttek
egy érintésre szét robbantak
A robbanás ütött, vágott
zúzott ököllel és " becéző" szavakkal
zúdítottuk egymásra a sarat
könnyek fújták el a nagy vihart
A vihar utáni csendben
nyakig álltunk a sárban
ha akarjuk
közös erővel eltünthetjük
Nemsokára napsütés várható ?
1996. okt. 16.
9.
Megláttalak téged
a gondolataim áttörték a gátat
most körülötted járnak
egy szív alakú pályán
1996. nov. 3.
10.
Itt vagyok Fehérváron
egy piszkos megállóban
várom kilenc órás buszom
hogy végre beálljon
A reklámtáblák halvány fénye
világítja meg versemet
melyekről " gyönge " nőknek
teste elgondolkodtatt
Mi lehet a barátnőmmel
innen 25 kilométerre
Egyedül vagyok itt úgy érzem
De nem hiszem !
Nem messze innen egy padon
ordibál hangosan egy részeg fazon
Bassza meg ez a kurva kormány
miattuk kerültem ilyen mélyre
a sikátorban nyöszörög
a cigány kurva
mert stricije megrúgdalta
mert kevés pénzét adni nem akarta
Elülők gyorsan máshová
pedig még csak nyolc óra van
fontosabb testem épsége
mint e hely kényelme
1996.nov. 16
11.
Volt egyszer egy bál
hol jól berúgtál
így hát néha megszűnt
számodra a világ
A zenére össze- vissza
járt a láb
meg a száj is
így mondhattál
olyant
amit nem akartál
Röhögtél
Röhögtek rajtad
Te röhögtél, mert ők féltek
ők irigykedtek, mert Te megtetted
amit ők nem mertek
Ez volt egy bál
hol jól berúgtál !
1997.feb.17.
12.
Ha üzenetet kapsz
érzelmekkel telit
névtelenül
oldalad furdal
kíváncsiság
Ekkor hajtasz fel a
dombra
majd meglátod
az út végét
és zuhansz
a közönyösség felé
mivel tán
egy új téglát
raksz a falba
körém .
1997.feb. 20.
13.
Te vagy a
Kínai Nagy Fal
akihez közel kerülve
nagysága megijeszt
áthatolhatatlan nagy fala
De az ember
küzd és bízva bíz
ezért próbálkozik ott
hol csak néhányan átjutottak.
Hogy bukjon vagy
megdicsőüljön s tán
elmerüljön
1997. feb. 20.
14.
Búcsúzom a Szerelemtől
mint ősszel az ágtól
a levél
mely tavasszal újra
kinő
és reménykedik, hogy
tavaszi fagytól nem
sorvad el hamar
s ott lészen majd
a virág mellett,
hogy óvja és védje
( De szeretnék levél lenni
hogy óvjam
nap égető fényétől
s tápláljam e fény átformálásával
az én virágom )
1997.feb.26.
15.
Az Élet tengerén
minden ember
lovagol a hullámján
Van hullám
mely édes vagy keserű
magas vagy apró
mégis egyformán szüllettek
Gyorsvonatként
száguld minduntalan
fölöttünk a Nagy Kaszás
Van , hogy oly magas
a hullám
hogy elkap a Halál
Ekkor csapodék
sziklának a hullám
s ott fekszik a hullám
kihűlten a part mentén
1997.feb.28.
16.
A zúgó kék tenger
hullámját hajtja
a partnak
A sziklának ütközve esik
szét hófehér
halott habbá
Itt a szikla nagydarab
repedések futnak fel
rajta
de fent megállnak
hol áll a mahagóni
amit környezete pusztít
mégis túléli a ritkán
jövő esővel
Azt hiszi
pedig az eső összefog
a repedéssel
így töri a sziklát
darabokra alatta
ég, víz, szikla
ég víz
szikla
ezt már csak érzi
ő is tudja
Ott vannak az évgyűrűk
ketté tört testén
évgyűrűk közt mennyi seb
hogy lehet.
segíteni rajta már
nem lehet
Tenger viszi messze-messze
hol magjából kinő egy
csemete
Ez volt a magányos fa mese
1997.márc.6.
17.
Turistabusz halad
át a völgyhídon
Buddha papjai
az utasai
Szép a kilátás
szólt egy ifjú csuhás
a busz megállt
de nem a kilátásért
hanem két lélek
búcsúztatásáért
Melyek összefonódva
repültek
az ég felé
1997. márc.14.
18.
Van egy jó - akarom
meg egy jó takaróm
betakar a takaróm
néha a jó akarom
is.
Ilyenkor fájlalom az arcom
egyik felét
és oda tartom
a másik felét
mert a jót- akarom
így gondolom.
1997. márc.
20.
Ni,ni egy kés
pengéje éles
fel akarja fedezni
a csuklón az ereket
melyek vadul száguldnak
és mérgezik lelkemet
időtlen-idők óta
mostanáig.
1997.márc.20.
21.
Itt a testem
ott a lelkem
egy fellegen
Így szemlélem
magam-magam
tisztes közelségben
ez így jó nekem
mer' ha találkoznak
bennem
darabokra szednek
két felé engem.
1997.márc.20.
22.
Szemlencsém domborodik
tekintettem eltűnik
gondolatom szárnyalik
egész a végtelen határáig
aztán vissza szememig
ez történik addig
míg szabad álmodozni
majd parancs hangzik
köteles vagy visszatérni
ez szívből utáltatik
kedvem s szabadságom így szökik
ily embertelen tettektől.
Csodálkozol? Hisz
egy embertelen világ
rejtett kínzása ez.
1997.márc.20.
23.
Nicsen apám, se anyám
felhasználtak aljasul
a másik ellen
mocskosul
s követelték szeress jobban
hisz én vagyok az anyád
hisz én vagyok az apád
megpróbáltam
nem jött össze
megszűntek számomra
mer' ilyen önző állatok
így hát
Nincsen anyám, se apám
1997.márc.20.
24.
Zöld erdőben jártam
haza nem találtam
sokat sétáltam
kék ibolyát találtam
ibolya hervadozott
ezér' meglocsoltatott
majd nyúllá változott
piros tojást osztogatott.
1997.
26.
Sírtam, mikor megszülettem
Sírtam, mikor fájt valami
Sírtam mikor meghatódtam
Sírtam, nevettem
Sírtam, mikor valami elveszett
Valami most is elveszett
Nem tudok Sírni
1997.ápr. 29.
27.
Jártam egyszer
a Déli- parton
úgy Siófok táján
Akkor úgy merültem
a tó kék vízébe
ahogy régen a szemedbe
néztem. Boldogan.
A víz is úgy csobbant
ahogy hajad illata szétterült előttem
mikor az válladra omlott le
És az égre néztem
hol láttam a két felhőn átszökő napsugarat
és benne mosolyodat
Igen, a tiédet, te Csopaki lány.
1997. július
Ezek voltak a középiskolás éveim alatt írt próbálkozásaim a versek területén.
1.
Keserű méz, ami bennem él,
mert nem vagy az enyém
de a Keserű Édes lesz
ha viszonzod ezt
a szót Szerelem
2. sárga, kék és szív mi megfogott,
és vonz E lány felé
tőle Ritka , mikor rám mosolyog,
akkor A lelkem is
rózsabokor tűzben felragyog
3. Rám- szakadt az ég
mikor előttem suhantál
vízbe léptem, hogy
végre rám figyelj
4.
Bennem is gyémánt lakozik
csak kell egy kalapács,
hogy a követ körülötte
széttörje.
5.
Ha látok mindig téged látlak.
Ha hallok mindig téged hallak.
Ha várok mindig rád várok.
Ha beszélek mindig rólad beszélek.
Ha álmodok mindig rólad álmodok.
Ha gondolok mindig rád gondolok!
6.
Egy álom
Hánykolódtam , forgolódtam
testem 2 méter széles fekhelyén
Egy varázsütés s álmodtam
nyál csordult orcám szélén
Lila volt a táj, s amit láttam
egy lány hívott, én meg szálltam
Ő állt az erdő sűrűjében
szerelmünket fába véstük mélyen
Új kép tűnt fel előttem
fölöttünk felhők suhantak
rám gondolt , én öleltem
köröttünk szellők szaladtak
Traktor dübörgött
a harang is már delet ütött
ezen az éjszakán vele voltam
akkor is rá gondoltam.
7.
Piros, Sárga, Zöld
Itt vagyok a szigeten
Jamaica , Reggae, Trenchtown
A raszta Marley erről is énekel
Szeress és ne háborúzz
szóljon a dob: tam-ti-tam,
tam- ti-tam, tam-ta-tam
Ez a forró sziget, hol nincs gyűlölet
gyere ide, fond a hajad
öleld az afro csajokat
és megtalálod önmagad
Ez Jamaica minek szolgenje
élj vidáman, gyűlölet nélkül
Imádom az életet raszta vagyok
1996. júniusa
8.
A Robbanás
Felhők gyűltek
részecskék zúgtak, búgtak
növekedtek és csak nőttek
egy érintésre szét robbantak
A robbanás ütött, vágott
zúzott ököllel és " becéző" szavakkal
zúdítottuk egymásra a sarat
könnyek fújták el a nagy vihart
A vihar utáni csendben
nyakig álltunk a sárban
ha akarjuk
közös erővel eltünthetjük
Nemsokára napsütés várható ?
1996. okt. 16.
9.
Megláttalak téged
a gondolataim áttörték a gátat
most körülötted járnak
egy szív alakú pályán
1996. nov. 3.
10.
Itt vagyok Fehérváron
egy piszkos megállóban
várom kilenc órás buszom
hogy végre beálljon
A reklámtáblák halvány fénye
világítja meg versemet
melyekről " gyönge " nőknek
teste elgondolkodtatt
Mi lehet a barátnőmmel
innen 25 kilométerre
Egyedül vagyok itt úgy érzem
De nem hiszem !
Nem messze innen egy padon
ordibál hangosan egy részeg fazon
Bassza meg ez a kurva kormány
miattuk kerültem ilyen mélyre
a sikátorban nyöszörög
a cigány kurva
mert stricije megrúgdalta
mert kevés pénzét adni nem akarta
Elülők gyorsan máshová
pedig még csak nyolc óra van
fontosabb testem épsége
mint e hely kényelme
1996.nov. 16
11.
Volt egyszer egy bál
hol jól berúgtál
így hát néha megszűnt
számodra a világ
A zenére össze- vissza
járt a láb
meg a száj is
így mondhattál
olyant
amit nem akartál
Röhögtél
Röhögtek rajtad
Te röhögtél, mert ők féltek
ők irigykedtek, mert Te megtetted
amit ők nem mertek
Ez volt egy bál
hol jól berúgtál !
1997.feb.17.
12.
Ha üzenetet kapsz
érzelmekkel telit
névtelenül
oldalad furdal
kíváncsiság
Ekkor hajtasz fel a
dombra
majd meglátod
az út végét
és zuhansz
a közönyösség felé
mivel tán
egy új téglát
raksz a falba
körém .
1997.feb. 20.
13.
Te vagy a
Kínai Nagy Fal
akihez közel kerülve
nagysága megijeszt
áthatolhatatlan nagy fala
De az ember
küzd és bízva bíz
ezért próbálkozik ott
hol csak néhányan átjutottak.
Hogy bukjon vagy
megdicsőüljön s tán
elmerüljön
1997. feb. 20.
14.
Búcsúzom a Szerelemtől
mint ősszel az ágtól
a levél
mely tavasszal újra
kinő
és reménykedik, hogy
tavaszi fagytól nem
sorvad el hamar
s ott lészen majd
a virág mellett,
hogy óvja és védje
( De szeretnék levél lenni
hogy óvjam
nap égető fényétől
s tápláljam e fény átformálásával
az én virágom )
1997.feb.26.
15.
Az Élet tengerén
minden ember
lovagol a hullámján
Van hullám
mely édes vagy keserű
magas vagy apró
mégis egyformán szüllettek
Gyorsvonatként
száguld minduntalan
fölöttünk a Nagy Kaszás
Van , hogy oly magas
a hullám
hogy elkap a Halál
Ekkor csapodék
sziklának a hullám
s ott fekszik a hullám
kihűlten a part mentén
1997.feb.28.
16.
A zúgó kék tenger
hullámját hajtja
a partnak
A sziklának ütközve esik
szét hófehér
halott habbá
Itt a szikla nagydarab
repedések futnak fel
rajta
de fent megállnak
hol áll a mahagóni
amit környezete pusztít
mégis túléli a ritkán
jövő esővel
Azt hiszi
pedig az eső összefog
a repedéssel
így töri a sziklát
darabokra alatta
ég, víz, szikla
ég víz
szikla
ezt már csak érzi
ő is tudja
Ott vannak az évgyűrűk
ketté tört testén
évgyűrűk közt mennyi seb
hogy lehet.
segíteni rajta már
nem lehet
Tenger viszi messze-messze
hol magjából kinő egy
csemete
Ez volt a magányos fa mese
1997.márc.6.
17.
Turistabusz halad
át a völgyhídon
Buddha papjai
az utasai
Szép a kilátás
szólt egy ifjú csuhás
a busz megállt
de nem a kilátásért
hanem két lélek
búcsúztatásáért
Melyek összefonódva
repültek
az ég felé
1997. márc.14.
18.
Van egy jó - akarom
meg egy jó takaróm
betakar a takaróm
néha a jó akarom
is.
Ilyenkor fájlalom az arcom
egyik felét
és oda tartom
a másik felét
mert a jót- akarom
így gondolom.
1997. márc.
20.
Ni,ni egy kés
pengéje éles
fel akarja fedezni
a csuklón az ereket
melyek vadul száguldnak
és mérgezik lelkemet
időtlen-idők óta
mostanáig.
1997.márc.20.
21.
Itt a testem
ott a lelkem
egy fellegen
Így szemlélem
magam-magam
tisztes közelségben
ez így jó nekem
mer' ha találkoznak
bennem
darabokra szednek
két felé engem.
1997.márc.20.
22.
Szemlencsém domborodik
tekintettem eltűnik
gondolatom szárnyalik
egész a végtelen határáig
aztán vissza szememig
ez történik addig
míg szabad álmodozni
majd parancs hangzik
köteles vagy visszatérni
ez szívből utáltatik
kedvem s szabadságom így szökik
ily embertelen tettektől.
Csodálkozol? Hisz
egy embertelen világ
rejtett kínzása ez.
1997.márc.20.
23.
Nicsen apám, se anyám
felhasználtak aljasul
a másik ellen
mocskosul
s követelték szeress jobban
hisz én vagyok az anyád
hisz én vagyok az apád
megpróbáltam
nem jött össze
megszűntek számomra
mer' ilyen önző állatok
így hát
Nincsen anyám, se apám
1997.márc.20.
24.
Zöld erdőben jártam
haza nem találtam
sokat sétáltam
kék ibolyát találtam
ibolya hervadozott
ezér' meglocsoltatott
majd nyúllá változott
piros tojást osztogatott.
1997.
26.
Sírtam, mikor megszülettem
Sírtam, mikor fájt valami
Sírtam mikor meghatódtam
Sírtam, nevettem
Sírtam, mikor valami elveszett
Valami most is elveszett
Nem tudok Sírni
1997.ápr. 29.
27.
Jártam egyszer
a Déli- parton
úgy Siófok táján
Akkor úgy merültem
a tó kék vízébe
ahogy régen a szemedbe
néztem. Boldogan.
A víz is úgy csobbant
ahogy hajad illata szétterült előttem
mikor az válladra omlott le
És az égre néztem
hol láttam a két felhőn átszökő napsugarat
és benne mosolyodat
Igen, a tiédet, te Csopaki lány.
1997. július
Ezek voltak a középiskolás éveim alatt írt próbálkozásaim a versek területén.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)